2013. február. 22. 10:38 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. február. 22. 10:37 Vállalkozás

Magyarországon nem nagyon fizetnek a cégek

A magyar vállalatok árbevételük 3,5 százalékáról gyakorlatilag lemondanak, szinte tényként kezelik, hogy a behajthatatlan követelések miatt ennyivel kevesebb bevételhez jutnak. Leginkább az állami szféra tartózkodik a fizetéstől.

 Az Intrum Justitia-cégcsoport 2012-es Európai fizetési kockázati index felmérése szerint Magyarország kockázati megítélése 2005 óta folyamatosan romlik, a magyar vállalatok leírási vesztesége 2,7 százalékról 3,5 százalékra nőtt az elmúlt három évben – írja a Napi Gazdaság Online. Ez az arány kiugróan magas a kelet-közép-európai régióban, így nem meglepő, hogy Magyarország jelenleg a balkáni és mediterrán országokkal együtt a legrosszabb kategóriába tartozik Európában − mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.

A magyarországi fizetési kockázati index 2005 óta emelkedik, 2012-ben 170-es értéket mutatott, ami a balkáni országok szintjének felel meg. A legkisebb kockázatot a skandináv országok jelentik számlafizetés szempontjából (101−139), míg Franciaország, Németország és Svájc közepes kockázatot hordoz (140−149), Olaszországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Lettországban magas (160−169), míg régiónkban Magyarország mellett Csehországban és Szlovéniában kiugróan magas kockázattal lehet számolni, ami már beavatkozást igényel (170 feletti értékkel).

A fizetési késedelem az állami, közigazgatási szektorban a legnagyobb, átlag 27 nappal később fizették ki a számlákat tavaly, míg a kereskedelemben 20 nap, a fogyasztók számláinak teljesítésében pedig 14 nap volt az átlagos késedelem. Itthon az alvállalkozói struktúra miatt gyakori, hogy az egyetlen jelentős vevő nem- vagy késve fizetése az egész vállalkozás bedőlésével fenyeget.

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.