A SZÉP-kártyán lévő összegek elköltésére legfeljebb pár nap híján két év áll rendelkezésre, a szabályozás szerint utána elvész az odautalt, de fel nem használt összeg. Az első ilyen „értékvesztő” határidő idén év vége, amikor a tavaly feltöltött összegek vesznek el – feltéve, hogy el nem költik azokat.
A Költségvetési Bizottság az EHO mértékéhez adott be módosító javaslatot.
Eszerint az szja. törvény 71. paragrafusában szereplő juttatások után az itt meghatározott adóalappal számolva 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t kellene fizetnünk 2013-ban (ha a parlament ezt elfogadja).
A 71. paragrafus juttatásaira (amikre most 30,94 százalék a közteher) jelenleg a juttatás értékének 1,19-szerese után kell az adót számolni. Így az összes közteher 2012-ben: 1,19X(0,16+0,1)=30,94 százalék. Ez 2013-ra így változna a mostani javaslatok alapján: 1,19X(0,16+0,14)=35,7 százalék.
A múlt év közepén „élesedett” új cafeteria-elem, az utazási csekket leváltani hivatott Szécheny- pihenőkártya (SZÉP-kártya) idei, első teljes évének végén jár le az első odautalt összegek „szavatossága”, azaz amit addig nem költenek el a kártyáról, az elveszik, később már nem felhasználható. A kártyára utalt összegeket ugyanis a szabályozás szerint az utalást követő év végéig lehet felhasználni. Ennek megfelelően a kártyára a töredék első – 2011. július elsején indult – évében érkezett összegek elköltésére bő hat hét áll rendelkezésre.
A kártyára való feltöltés időpontjától függően legfeljebb pár nap híján két évig élnek a felhasználható összegek. Az adott év decemberében elhelyezett pénzek „élettartama” így alig több, mint egy év, míg a néhány nappal később, de már az új évben feltöltött pénzek a következő év végéig, azaz csaknem tizenkét teljes hónappal hosszabb ideig használhatók fel. A Napi Gazdaság számításai szerint hozzávetőleg 300 millió forint fekszik még a 2011-es összegekből az OTP által kibocsátott kártyákon – mellette még az MKB Bank kártyája jelent meg abban az évben, de a bank számokat nem közölt. A következő kibocsátó a K & H Bank volt 2012 elején, így az ezeken a kártyákon fekvő összegeket 2013 végéig kell elkölteni. „Nehéz prognosztizálni a kártyákon jelenleg parkoló összegek elköltésének valószínűségét, a költések időbeli megoszlásáról, gyakoriságáról ugyanis nincsenek felméréseink” – mondta a hvg.hu-nak Fata László, a Cafeteria Trend szakértője.
A kártyára feltöltött első összegeket induláskor mindenesetre nem volt könnyű felhasználni, egyrészt, mert nagyon kevés elfogadóhely állt rendelkezésre, másrészt pedig akkoriban még nem voltak alszámlák, azaz csak szálláshelyköltségekre lehetett fordítani. Igaz, 2011-ben éves szinten a mostani 450 ezer forintnál még kevesebb, 300 ezer forintot lehetett feltölteni.
A kártya felhasználhatóságának szabályozását az indulás óta többször is módosította a kormányzat, jelentősen bővültek és szofisztikáltabbá váltak a felhasználás lehetőségei, aminek eredményeként a legkedveltebb és legelterjedtebb cafeteria-eszközzé nőtte ki magát a plasztik, s elfogadóhelyek száma is sokszorosára nőtt. Ma már több mint 730 ezer kártya van forgalomban, amikkel 30 ezer feletti elfogadóhelyen lehet fizetni.
Az Orbán-kormány vérmes reményeket fűzött a SZÉP-kártya bevezetéséhez: az NGM szerint a kártya alkalmazása 3-5 éven belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezheti. A tárca szerint a multiplikátorhatás figyelembe vételével emellett a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP-arányos javulása várható.
A SZÉP-kártyát 2011. július elsejétől lehet igényelni, kedvezményes adózással egy munkavállaló évi 300 ezer forint értékben kaphatja meg, és a munkáltatónak a támogatás 1,19 szerese után kell 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetniük, más közterhet azonban nem. A munkáltató 300 ezernél többet is utalhatott a kártyára egy évben, de az e feletti rész már nem adózik kedvezményesen, azaz az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik majd.
SZÉP-kártya kronológia |
|