2012. október. 01. 18:34 MTI Utolsó frissítés: 2012. október. 01. 18:32 Vállalkozás

Bevásárolt a Mol Csehországban

A Mol-csoport 124 üzemanyag-töltőállomással növelte csehországi hálózatát, miután hétfőn lezárult a Bohemia Realty és a Pap Oil társaságok július 3-án bejelentett megvásárlása - közölte a Mol.

A Mol közleménye szerint a csoport így már 149 kiskereskedelmi állomással rendelkezik, és közel 5 százalékos részesedést ér el a cseh kiskereskedelmi üzemanyagpiacon. 

"A lépés további lehetőségeket teremt a cseh piacon, hiszen a tranzakció sikeres zárását követően a Mol-csoport kiskereskedelmi piaci részesedése megközelíti az 5 százalékot, és a töltőállomások számát tekintve az ország ötödik legnagyobb cégévé vált. A Mol-csoport célja, hogy középtávon 10 százalékos részesedést érjen el a kiskereskedelmi piacon további organikus és inorganikus lépéseken keresztül" - áll a közleményben. 

A tájékoztatás szerint a kutak a Csehországban jól ismert PAP Oil márkanéven üzemelnek. A jövő év első felétől az új kutakon is lehet majd fizetni a Mol-csoport kártyáival, így a MOL Gold kártyát a Mol-csoport mind az 1.744 töltőállomásán lehet majd használni. A helyi vásárlók továbbra is zavartalanul tankolhatnak a Pap Oil kártyával. 

A Mol-csoport 11 országban 8 márkanév alatt üzemelteti töltőállomás-hálózatát, amelyek állandó felvevő piacot biztosítanak a finomítói termékei számára, valamint javítják a végfelhasználók közvetlen elérését. A 124 csehországi kút megvásárlásával mintegy 7,5 százalékkal növelte töltőállomásai számát a Mol. 

A csoport a legtöbb kutat (426) Horvátországban üzemelteti, Magyarországon 360 üzemanyagtöltő állomása van, ezt követi Olaszország (227), Szlovákia (209), Csehország (149), Románia (130), Bosznia-Hercegovina (110), Ausztria (61), Szerbia (34), Szlovénia (37) és Montenegró (1).

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.