2012. szeptember. 13. 16:53 MTI Utolsó frissítés: 2012. szeptember. 13. 16:43 Vállalkozás

Magyar befektető újítja fel a Cres-sziget kikötőjét

Magyar beruházásból újul meg a horvátországi Cres-sziget Martinscica kikötője. Az újjáépítés és fejlesztés értéke mintegy 4,5 millió euró.

A fejlesztésről szóló megállapodást szerdán írta alá Rijekában Andjelko Petrinic, a megyei kikötő igazgatóság cresi kirendeltségének vezetője, és Péntek Zsolt projektmenedzser, a Sigurna uvala d.o.o. befektetőcég képviseletében.

A észak-adriai sziget nyugati partján található település kikötője jelenleg csak a helyi lakosság által használt, mintegy 30 kisebb hajó fogadására alkalmas. A fejlesztések után a létesítmény összesen 210 kikötőhellyel rendelkezik majd. A 29 évre szóló koncessziós szerződés értelmében a beruházó 90 helyet biztosít a helyi lakosság hajói számára.

A beruházás 2 móló és 1 hullámtörő bővítését és felújítását, illetve új védőfal kiépítését foglalja magában, mivel a kikötő egy félig nyitott öbölben helyezkedik el. Az idegen felségjelzésű vitorlás és motoros jachtok fogadására is alkalmas kikötőhelyeket a hullámtörőhöz csatlakozó 3 pontonon alakítják ki.

A létesítményben kiszolgáló egységek is lesznek: recepció, bolt, szaniterhelyiségek valamint egy hajószerviz két daruval - ismertette a terveket Burányi Viktor projektmenedzser.

A koncesszióba adott kikötőrész fejlesztésével párhuzamosan a horvát állam 8 millió kuna értékű beruházásból a jelenlegi 55 méterről 80 méterre hosszabbítja a katamaránok és kompjáratok fogadására biztosított mólót is - mondta Andjelko Petrinic, a megyei kikötő igazgatóság cresi kirendeltségének vezetője.

A kikötőfejlesztés magyar beruházója egy budapesti magánbefektető-csoport, a projektmendzsmenti feladatokat a K.E.N.T. 4 d.o.o. cég látja el. A martinscicai kikötő részleges nyitása 2013 nyarán várható.

hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.