A kormány a kisvállalkozók számára elérhető adózási formákat két teljesen új opcióval bővítené: a kisvállalati adóval (kiva) és a tételes kisadóval. A meglévő két adózási forma (10 százalékos társasági adó és eva) mellett viszonylag nehéz lesz a döntés, hogy melyikkel jár jobban a cégvezető -  különösen a kiva esetében bonyolult az esetleges váltás eldöntése. Az mfor.hu kisvállalkozói adókalkulátora a főbb vállalkozási adatok megadása után közli, hogy melyik adózási formával miként alakul a fizetendő adó nagysága, így adózási szempontból, melyik lesz a legkedvezőbb a vállalkozás számára.

A legkisebbek számára jelentene könnyebbséget a tételes kisadózás, mely a legfeljebb 6 millió forint árbevételű egyéni vállalkozók, egyéni cég, magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy közkereseti társaság számára lehet alternatíva. Abban az esetben, ha főállású vállalkozóról van szó, havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie, vagyis éves szinten 600 ezer forintot, ha viszont melléktevékenységként vállalkozik a főállású munkaviszonya mellett, akkor havi 25 ezer, vagyis évi 300 ezer forint adót kell fizetni. Ezzel kiváltanák a személyi jövedelemadót, a társasági adót és a saját maguk után fizetendő járulékokat, szociális hozzájárulási adót is.

Az adófajta a legkisebbeknek, elsősorban a lakosság számára szolgáltató vállalkozásoknak jelenthet igazi alternatívát. Az üzleti vevőkkel rendelkező kisvállalkozók, azonban emiatt az adózási forma miatt versenyhátrányba kerülhetnek. A szabályok szerint ebben az esetben ugyanis a vevő nem számolhatja el költségként a számla végösszegét. Így vagy megszakítják a kapcsolatot, amennyiben van erre mód a vállalkozás fennmaradása mellett, vagy 10 százalékkal (a társasági adó mértékével) csökkentik a díjaikat, ami a nyereségességet teheti kockára. Így várhatóan csak a lakosságnak szolgáltató mikrovállalkozások élnek ezzel az opcióval.

Mindemellett sarkalatos pontként jelenik meg ebben az esetben még az iparűzési adó kérdése is. Ezt ugyanis nem váltja ki az adó, így pedig megkérdőjeleződik az adónem bevezetésének céljaként megjelölt adminisztrációs tehercsökkentés.

A kisvállati adó az 500 millió forint alatti árbevételű, legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások számára lesz elérhető. Mértéke 16 százalék, és kiváltja a társasági adót, a bérek után fizetendő közterheket és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Az adó alapját az eddig megszokott tételek helyett ezúttal a személyi kifizetések és a pénzügyi vagyon realizált változásának összege jelenti. Előbbi meghatározása egyszerűbb, hiszen ide tartozik a munkavállalók bruttó bére, a pénzügyi vagyon realizált változása pedig hivatalosan a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének különbségét jelenti, vagyis gyakorlatilag a bankszámlán és a házipénztárban lévő pénz egy év alatt bekövetkezett változását.

Az adóalapot növelő tételként jelenik meg az adóalap eme részének meghatározása során a hitel visszafizetése, hitelnyújtás, előlegfizetés, vagy tőkeleszállítás. Ezen kívül növelő tételként kell kezelni a végleges pénzeszközátadást, tartozás átvállalását, vagy követelés elengedését. Csökkenti az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszköz - például hitelfelvétel, tőkeemelés, előleg beérkezése, vagy osztalékszerzés.

További részleteket itt olvashat.