Magyarország az élen a Jeremie-pénzek felhasználásában
Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) legutóbbi éves statisztikái szerint a GDP arányában Magyarország vezető pozícióban szerepel a Jeremie kihelyezésekben. A múlt évben Európában összesen mintegy 40 milliárd eurót vontak be, ami több mint 80 százalékkal több mint egy évvel korábban.
A Jeremie program keretében kihelyezett kockázati tőke befektetések tekintetében a GDP (bruttó hazai termék) arányában mérve Magyarország Európa élvonalában van – derül ki az EVCA legfrissebb éves elemzéséből. A teljes forrásbevonás 39,8 milliárd euró volt 2011-ben, ami 80 százalékos növekedés 2010-hez képest. Ez részben kockázati tőkealapok és növekedési alapoknak köszönhető; előbbiek 50 százalékos növekedést produkáltak előző évhez képest, utóbbiak pedig dupláztak. Tavaly nőtt a lezárt tranzakciók száma; megközelítik a 2008-as 150-et. A bővülés a kivásárlási és növekedési szegmensnek köszönhető; 2009-ben 27 lezárt deal-je volt a kivásárlási és növekedési alapoknak, 2010-ben 47, míg 2011-ben 60 alap számolt be lezárt tranzakciókról.
„Az európai kockázati tőke iparág tavalyi aktivitása – bár a 2010-es év eredményeihez képest előrelépés történt – továbbra is jelentősen elmaradt a válság előtti 2005-2008-as évektől. A magyarországi Jeremie-programnak azonban sikerült betöltenie a neki szánt szerepet és dinamizálni a korai fázisú hazai vállalkozások finanszírozását" – kommentálja a friss adatokat Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.vezérigazgatója az Insider blogban.
Élettudományok, IT és kommunikáció
A Jeremie-programon keresztül jegyzett befektetések értéke hat százalékkal nőtt egy év alatt, az összesen 45,5 milliárd euróból 3,9 milliárd kockázati tőke és 41,6 milliárd kivásárlási és növekedési alapokhoz kötődik. A befektetések 91 százaléka kivásárlási és növekedési alapokból származik; ugyanakkor a befektetett cégek számát vizsgálva a kockázati tőkealapok „vezetnek”; ők 3140, míg a kivásárlási és növekedési alapok csupán 1860 (nyilván átlagosan nagyobb) cégbe fektettek be
A kockázati tőkealapok legnagyobb befektetői: állami szervek, magánszemélyek és intézményi befektetők. Kivásárlási-és növekedési alapok esetében nyugdíjalapok, bankok és alapok alapkezelői.
Mindkét alap döntően kkv szegmensbe fektettet (a kockázati tőke alap 99 százalékban, a kivásárlási és növekedési 61 százalékban). A befektetett 4800 cég nyolcvanöt százaléka kkv, megközelítően ezek fele húsz főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik. A szektorokat vizsgálva a hazai Jeremie-program és az európai gyakorlat hasonlít: idehaza és Európa egészében is az élettudományok, az információtechnológia és a kommunikációs szektorban a legaktívabb a kockázati tőke. A befektetések számát tekintve az ügyletek közel 60 százalékát ez a három terület adja.
A befektetések ötöde bukott
A kelet-közép európai régió az alapok finanszírozása tekintetében továbbra is marginális szerepet tölt be, bár a végrehajtott tranzakciók számát tekintve kisebb a lemaradás. Ha pedig a befektetett összegek GDP arányos súlyát nézzük, a kép még kedvezőbb – mondta Zsembery Levente.
Különösen szembeötlő a magyarországi kockázati tőke iparág aktivitása: a befektetés célországa szerint GDP arányában mérve Magyarország a hatodik helyet foglalja el Európában; ezzel jelentősen meghaladjuk nemcsak a régió, de egész Európa átlagát is. Ez azért adhat okot bizakodásra, mert a tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol a korai fázisú finanszírozásban a kockázati tőke aktívabb, az innovációk nagyobb eséllyel érnek célt, ezek a vállalkozások felnőve a növekedés motorjaivá válhatnak.
Ami az új források bevonását illeti, a korábban sokszínű kép egyszerűsödni látszik. A korai fázisú kockázati tőke befektetések területén (venture capital) a kormányzati szereplők léptek előre a legnagyobb finanszírozókká: míg 2007-ben még a források 10 százalékát biztosították (ami a finanszírozók között hatodik helyre volt elég), addig 2011-ben a kormányzati szektor már messze a legnagyobb, 35 százalékos súlyú szereplő volt. Eközben a kivásárlási tőke (buy-out) piacán az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak, alapok) domináltak, míg a generalista alapoknál a magánbefektetők váltak elsődleges finanszírozókká.
A befektetések árnyoldalán 2011-ben a korai fázisú befektetések több mint ötöde a társaság bezárásával és a befektetés leírásával zárult. Bár ez a szám magasnak tűnik, a korai fázisú cégekbe befektetők ezzel a kockázattal együtt kell, hogy éljenek.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.