hvg.hu: Azt mondja, hogy „amikor egy szervezet sikeres, az azért van, mert tudja, hogy mit csinál, és miért csinálja”. Már megbocsásson, de ezzel feltalálta a melegvizet, nem?

John Baldoni: Lehet, hogy önnek egyértelmű a dolog, de higgye el, rengeteg szervezet küzd ezzel a kérdéssel. Csak akkor lesz egy cég sikeres, ha van célja, és azt világosan is látja. A cél a motorja lehet a szervezetnek, hogy elérje a kívánt eredményt. Ne gondolja, hogy ez magától fog megtörténni. A vezető legfontosabb feladata, hogy a közös cél érdekében összehozza az embereket, egységbe forrassza a csapatát. A legfontosabb kérdésekre a központi, közös cél kell, hogy megadja a választ. Úgy is mondhatnám, hogy a cél afféle belső iránytű, ami mindig a helyes irányba fordít minket.

hvg.hu: Mit tehet a vezető azért, hogy világos legyen a cél? Szervezzen újabb és újabb meetingeket?

JB: Szó sincs róla! Semmit nem érnek a meetingek, ha azokon nem a legégetőbb szükségekkel foglalkoznak! Nem arról van szó, hogy az értekezleteket tűzoltásra használják, éppen ellenkezőleg: a problémák gyökerét kell megragadni! A vezetőnek három elhagyhatatlan feladata van. Először is, tudják az emberek, hogy a vezető a helyén áll, stabilan. Másrészt, muszáj megteremtenie a cél és a mindennapi munka közötti kapcsolatot.

hvg.hu: Arra gondol, hogy a vezető dolga elmagyarázni, miért fontosak az unalmas stábértekezletek a szervezet célja szempontjából?

JB: Pontosan. Persze, az még jobb, ha nem unalmasak a stábértekezletek, mert valóban fontos dolgokkal foglalkoznak azokon a munkatársak… A vezetőnek e kapcsolat megteremtéséhez kevesebbet kell beszélnie, és többet kell hallgatnia, figyelnie. Harmadrészt készen kell állnia arra is, hogy bármikor megtegye azt, amit a szervezet megkíván.

hvg.hu: Korábbi bestsellere, az „Irányítsa főnökét!”, magyarul is megjelent. Most akkor ki vezet? A főnök vagy a főnököt irányító beosztott?

JB: Még ha valaki topmenedzser is, fontos, hogy ne abszolút tekintéllyel vezessünk, vegyünk vissza, ne érzékeltessük állandóan a hatalmunkat. A másik oldalon viszont a második vonalbeli menedzser is elérheti a szükséges változtatásokat akkor, ha a problémára, és nem a problémás személyekre összpontosít. Ehhez persze fontos, hogy képes legyen friss szemmel tekinteni a szervezetre, és hogy új megoldásokon gondolkodjon.

hvg.hu: Nem ez volna a topvezető feladata?

JB: Dehogynem. Előfordulhat azonban, hogy őt más dolgok túlságosan lefoglalják, ilyenkor pedig az ügyes beosztott is képes pozitív irányba terelni a cég életét a kreatív kezdeményezőképességével. Jól láttuk a válság idején, hogy sok igazgató egyszerűen mozdulni sem bírt a sokktól. Ha ilyen időszakban a kevesebb nyomás alatt dolgozó második vonal ügyesen kezdeményez, megmentheti a munkahelyét, és új sikereket érhet el a cég.

hvg.hu: Mi van, ha elutasítják a buzgóságát?

JB: Erre fel kell készülni. Minden szervezetben többen vannak az új ötleteket elutasítók, mint azok, akik elfogadják azokat. Sajnos ilyen az élet, a jó vezető felkészül a kudarcokra és az elutasításra is. Ilyenkor felkel, leporolja magát, és új utakat, megoldásokat keres. Persze, az még jobb, ha a felső vezetés észreveszi az igyekezetet, és bátorítja is azt.

hvg.hu: Ha már szóba hozta a válságot, mondja, mit vár a közeljövőtől?

JB: Úgy vélem, újfajta gazdasági és társadalmi feszültségek fognak megjelenni. A cégek sem tudnak már a hagyományos megoldásokra támaszkodni, a bizonytalanság korában a bizonytalanság lesz az egyedüli biztos pont. A jó vezetők megértik, hogy elkerülhetetlen az ezzel való együttélés, és ezt a tudást átadják a csapatuknak is. Az igazi művészet ezt a bizonytalanságot előnnyé kovácsolni…