Tévé helyett irány az egészségipar. A holland innováció éllovasa példázza, milyen kiutakat keresnek nyugat-európai multik a távol-keleti ipari konkurencia költségelőnyének semlegesítésére.
A Philips vélhetőleg belátta: már nem lehet vezető infotechcég, a mobiltelefónia versenyébe be sem szállt, most pedig, noha a világ talán legszebb képű, 600 Hz-es televízióját gyártja, kezd kihátrálni a telítetté vált és egyre alacsonyabb nyereséget hozó televízógyártásból. A szórakoztató elektronikáról a hangsúly egyre inkább más területekre helyeződik át, a célt a „XXI. század növekedési ágazatai” jelentik.
A Philips-profil változását jól érzékelteti, hogy a televíziógyártás a távol-keleti, elsősorban kínai és dél-koreai konkurencia megerősödése miatt már évek óta súlyosan veszteséges. Tavaly még diadalittasan számolt be arról a Philips, hogy a legkorszerűbb, 3D-s tévék gyártása ez év végére akár egymillió darabra is felfuthat, november elején kiderült: a fejlesztés helyett inkább kiszáll a tévégyártásból.
Leépítés, újrastrukturálás
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a 3D-technológia tömeges elterjedése a televíziógyártásban még várat magára (ami miatt nem csak a Philips, hanem a Sony, az LG vagy a Samsung is ugyanúgy szenved), a hollandok a tévés üzletágukat kiszervezték: az új cégben 70 százalékát birtokol a hongkongi TPV, s a kínaiakkal közös vállalkozásban csak 30 százalékot tartanak meg maguknak. Ennek megfelelően a 90-es években a Belgiumból és Franciaországból Székesfehérvárra telepített televíziógyártás is az új vegyesvállalat tulajdonába került. Ráadásul: a cég korábban már közölte: szélnek ereszti a mintegy 750 állandó munkavállaló egyharmadát, mivel a tévék mellett ugyancsak itt készülő szájhigiéniai eszközök, elemes borotvák és telefontartozékok végszerelése is elvándorol Fehérvárról.
A mintegy száz országban jelen lévő, 120 ezer alkalmazottat foglalkoztató Philips egy 800 millió eurós költségtakarékossági program keretében 4500 dolgozóját akarja elbocsátani, miután a harmadik negyedéves nyereség közel kétéves mélypontra süllyedt. E fájdalmas átalakítások közepette a gigacég reklámstratégái a nemzetközi nyilvánosság számára inkább innovációs teljesítményüknek csapnak hírverést. Legfőképpen annak, hogy a nagy múltú vállalat a „humán szektorban” látja az újbóli növekedés zálogát. Ennek alapjait a vállalat a Vision 2010 stratégiában körvonalazta, melyben három szektort jelölt meg kitörési pontként: az egészségügyet, a világítástechnikát és az életmódot. A Philipsnél az ehhez szükséges új szervezeti struktúra kialakítása 2008 óta zajlik, a cél a "Philipshez méltó" vezető egészségügyi és well-being márka felépítése.
Mint állítják, az egészségügy világszerte nagy kihívásokkal szembesül, mivel a 60 év felettiek száma a mai félmilliárdról kétmilliárdra nő, s ahogy a társadalmak elöregednek, az egészségügyi rendszerek – így a Philips innovatív technikái – iránt egyre nő a kereslet. (Magyarországon a férfiak átlagéletkora 70, a nőké 78 év, míg az EU-ban ez a mutatószám 75,5, illetve 82 év.)
Vannak tartalékok
A cég szerint ugyanakkor tévedés, hogy az új egészségügyi technológiák megfizethetetlennek; kimutatásuk szerint az orvosi berendezések vásárlási költsége az egészségügyi büdzsékben ma mindössze két százalék. Ezzel szemben toronymagasan a legnagyobb tétel a személyzeti költség, melynek részaránya 70 százalék fölötti. Az innováció viszont segít féken tartani a bérköltségeket, segít megküzdeni a szakápolóhiánnyal, egyúttal javítja a betegellátás minőségét is.
Az egészségügyi piac az utóbbi évtizedekben - eleinte főként a nyugati világban, de az utóbbi években olyan, korábban komolyan számításba sem vett területeken is, mint India és Kína - gyorsabban nőtt az összgazdaságnál, és ez a trend a globális népesség öregedésével, illetve az emberiség várható élettartam-emelkedésével lényegesen dinamikusabb emelkedést mutat majd. Nem meglepő, hogy a Philips mellett az olyan, korábban más ágazatokban is vitézkedő vállalatok, mint például a japán Ricoh, mára az egészségügyi, valamint gyógyászati-kozmetikai területet tették a céges innováció középpontjába.
A Philipsnél a kész megoldások köre - ahogyan a kínálati spektrum is - folyamatosan bővül. Az egyik nagy újdonság az a rákbetegség kezelésére alkalmazható HIFU (High-Intesity Focused Ultrasound, azaz Magas Intenzitású Fókuszált Ultrahang) nevű orvosi berendezés, amit a hagyományos kemoterápiás és műtéti eljárások mellett sikeres kezelést tesz lehetővé a vese- és epekő, valamint a prosztata-, illetve egyéb daganatos megbetegedések esetén.
De ilyen új szépségipari „kütyü” az a lézeres technikán alapuló ránctalanító készülék is, ami formailag ugyan egy átlagos hajszárítóra hasolít leginkább, de a készülékben nemcsak a kék lézer újszerű alkalmazása a pláne, hanem az is, hogy közönséges kozmetikai segédeszközként forgalomba hozva elkérik érte egy jobbfajta tévé árát.
Energiatakarékos fény az éjszakában
A kozmetikai lézeren, az orvosi fényterápiás technológiákon kívül a holland cégnél a hagyományoknak megfelelően a világítástechnikai fejlesztésekre is nagy hangsúlyt fektetnek. A több évtizedes élettartamú, takarékos led és oled technológiák tökéletsítésében és ennek az üzletágnak a bővülésében a Philips deklaráltan hisz.
A folyamatos innovációs tevékenységnek köszönhetően ma már ebbe az üzletágba tartozik a változtatható fényű és mintázatú világító tapéta és az „intelligens” közvilágítás is. A CityTouch fantázianevű rendszer automatikusan – forgalomtól függően – kapcsolgatja fel-le az utcafényeket, s a cég állítása szerint ennek nyomán akár 80 százalékkal csökkenthetők az üzemeltetési költségek. Philips CitySoul lámpatestekkel újították fel például a Guillotière hidat. Az eredmény: több, természetesebb, lágyabb fény, a korábbi rendszerhez viszonyítva 50 százalék fölötti energiamegtakarítás mellett.