Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Küszködik a kereskedelem, főleg a kiskereskedők. A kormányzati lépések az ágazati képviselők szerint optimizmusra adhatnak okot, de a fogyasztást mindenképp fel kellene pörgetni.
A belső fogyasztás növelését kellene a magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatává tenni, így lehetne összefoglalni az Európai Kereskedelem Napja alkalmából csütörtökön tartott konferencia üzenetét.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszédében elmondta: a kormány törekszik arra, hogy a belső keresletet megpróbálja legalább szinten tartani. Szerinte reménykedésre adhat okot, hogy az idei év második felében erősödött a belső fogyasztás.
A szükséges lépések kidolgozásához kapcsolódóan a nemzetgazdasági tárca szeretné feltérképezni, hogy milyen ma a kereskedelem. Az átfogó, koncepcionális keretek kidolgozásához számítanak a kereskedelmi szervezetek, kamarák segítségére.
Mérsékelt optimizmus
A kilábalás nagyon-nagyon hosszú lesz, nincs olyan ágazat, ahol igazán pozitív dolgokról lehetne beszélni, árnyalta a helyzetet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Szerinte súlyos átrendeződés zajlik a kereskedelemben. Az olyan ágazatokban, mint a gépjárműkereskedelem, a tartós fogyasztási cikkek és lakáscélú ingatlanok adás-vétele, olyan mértékű visszaesés történt, hogy azt gyakorlatilag nem lehet túlélni.
Parragh szerint a tulajdonosi körök is átalakulnak: a kiskereskedelmi cégek átkerülnek multinacionális kézbe, bár a kamara érez ebben megtorpanást. Kiemelte, hogy vidéken a kiskereskedelmi üzletek jól állják a sarat a plázákkal szemben.
Az MKIK elnöke szerint a kereskedelmi ágazatnak számos kihívással kell szembenéznie: a kiskereskedelmi dolgozók bére messze a nemzetgazdasági átlag alatt van, a plázák, nagyáruházak megjelenésével az üzletek „kimennek” a városközpontból. Parragh szerint az is problémát jelent, hogy hogyan tudnának több magyar árut tenni a polcokra. Ehhez mindenképpen erősíteni kell a tudatos vásárlói attitűdöt – igaz, ezt nehezíti, hogy a magyar vásárlók nagyon árcentrikusak.
Parragh szerint az új Munka törvénykönyve és az új adórendszer ösztönző erővel bírnak, és jól mutatják, hogy elindult a magyar gazdaság átalakulása. Fontos üzenete szerinte a kormányzati lépéseknek, hogy teljesítmény nélkül nem lehet előre jutni. A lakosság eladósodására utalva hangsúlyozta: ha sikerül csökkenteni az eladósodást, az a fogyasztást is emelni fogja.
Dávid: Foglalkoztatásbarát az új Munka törvénykönyve
790 ezer embernek fel kell emelni a minimálbért és a bérminimumát, jegyezte meg Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A kormány az ígéretek szerint ezt ellentételezni fogja, de „a saját pénzünkből”. Ez Dávid szerint mindenképpen nagy terhet ró a szektorra.
A VOSZ nem örült az Országos Érdekegyeztető Tanács felszámolásának sem. Dávid szerint a helyette létrejött Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács csak látszat-érdekegyeztetésre szolgál, a kormány ráadásul ki is vonja magát a feladatokból. A VOSZ-főtitkár ugyanakkor dicsérte az új Munka törvénykönyvét. Foglalkoztatásbarátnak nevezte, amely segíteni fogja a rugalmas munkavállalást. „Nem lesz méltatlan a munkavállalókkal”, nem lehet majd felmondani a kismamáknak és a védett korban levőknek.
Dávid kitért a munkavállalói biztosítékra is. Jelezte, hogy vállalkozói körben a kaució kérdése teljesen ismert volt eddig is. Ahogy azt a hvg.hu is megírta, a munkavállalói biztosíték nem kötelező jellegű, összege legfeljebb a belépéskori egyhavi személyi alapbér lehet és kizárólag a pénzben és utalványban elkövetett károkozásnál alkalmazhatja a munkáltató. Az is fontos, hogy csak az újonnan belépő munkavállalókra nem vonatkozik a kauciófizetési lehetőség.
