Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Szemben az Unióval: hová vezet a kormány független adópolitikája?
A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket. Érvek és ellenérvek az egységesített adóalap mellett és ellen. Részlet az Idea Intézetének elemzéséből.
A „Paktum az Euróért” elnevezésű versenyképességi egyezmény értelmében az Európai Unió tagállamai a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak adórendszereik összehangolá-sára . Ennek egyik eleme lehet a társasági nyereségadó adóalapjának közösségi szintű egységesítése, az úgynevezett közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) létrehozása .A KKTA legfontosabb közvetlen hatása, hogy a társasági adó alapja a tagállamok túlnyomó többségében szélesedne, illetve lehetővé válna a vállalati eredmények tagállamok közötti közvetlen összehasonlítása.
A magyar adóalap az átlagnál is nagyobb mértékben nőne, ezzel stabilabbá válna a társasági adóbevétel is. A szélesebb adóalap következtében - az Idea Intézet álláspontja szerint - ugyanis több vállalkozás válna nyereségessé – pontosabban: fizetne várhatóan adót –, csökkentve az adókiesés mértékét. E megoldással nagy eséllyel megszűnné-nek az adóalapot módosító országspecifikus tételek, illetve közvetlenül a fizetendő adó terhére érvényesíthető adókedvezmények.
A Nemzetgazdasági Minisztérium - Idea Intézet által tolmácsolt - tájékoztatása szerint azonban „ma Magyarországnak nem áll érdekében a versenyképességi paktumhoz csatlakozni”. Bár a kormány hangoztatja, hogy elkötelezett a versenyképesség javítása mellett, ennek sarokpontjaként továbbra is az adókulcsok manipulálását, illetve a különböző adórendszeren belüli kedvezményeket nevezi meg. Ezt tükrözi az - intézet álláspontja szerint, hogy 500 millió forintnyi számított (társasági) adóalapig az adókulcs a korábbi 19-ről 10 százalékára csökkent 2010 második felétől.
