Szeptembertől – ha elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot –, de még valószínűbb, hogy július 1-jéig visszamenőleges hatállyal az 50 és 500 millió forint adóalap közötti cégeknek is csak 10 százalékos kulccsal kell a társasági adót megfizetniük. Ezek a vállalkozások jelenleg 19 százalékkal adóznak adóalapjuktól függően. Az intézkedés valódi jelentőségéről megoszlik a szakértők véleménye. Van, aki szerint az adócsökkentés a 450 ezer vállalkozás legfeljebb tizedét érintheti, de Hegedüs Sándor, az RSMDTM Hungary adószakértő számításai szerint 100 ezernél is több cég profitálhat a kedvezményes kulcs kiterjesztéséből. Annak ellenére, hogy az APEH adatai szerint 2008-ban alig háromezer cég élt a kedvezménnyel, a szakértő meggyőződése, hogy a nagyságrendi változás borítékolható, feltéve, ha a kormány, ígéretéhez híven, eltörli mind a hat, a kedvezmény igénybevételéhez kötött feltételt.

Így például a 10 százalékkal adózó társaság számára nem írják majd elő, hogy adóalapja elérje a jövedelemminimumot, vagyis a gyakorlatban lehet akár veszteséges is, igénybe vehet majd adókedvezményt, a 10 és 19 százalékos kulccsal le nem adózott jövedelmét az elkövetkező 4 évben nem kell beruházásra fordítania. Nem szükséges majd munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetnie, nem lesz kötelező egy alkalmazottat sem bejelentenie és akár munkaügyi bírságot is kaphat. Az utóbbi három feltételt Hegedüs Sándor szerint célszerű lenne a rendszerben tartani és ily módon megszűrni a kedvezményt kihasználó vállalkozásokat. A becslések szerint a 70 milliárd forintos adócsökkentés mértéke és az érintett adózói kör mérete – mint mondta – ettől még nem csökkenne jelentősen.

Módosítás évközben: hatások, mellékhatások

A 10 százalékos kulccsal adózóknak, ha évközben lép hatályba a módosítás – legyen szeptember vagy július – közbenső mérleget kell készíteniük, ami pótlólagos költséget, illetve erőforrást igényelhet a cégektől. Amennyiben a vállalkozás külső könyvelővel dolgozik, ez a gyakorlatban plusz 1 havi könyvelési díjba kerülhet. A könyvvizsgálati kötelezettséget – emlékeztet Hegedüs – 2006-ban, a különadó évközi eltörlésénél, el lehetett kerülni, erre adózási állásfoglalást tett közzé akkoriban az adóhatóság, remélhetőleg ez idén sem lesz másképp. Amennyiben belső könyvelője van a cégnek, ez esetben a munkatársaknak kell többet dolgozniuk. A másik lehetőség – mutat rá a szakértő – az adóalap időarányos megosztása lenne. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a vállalkozások az adóalapot a hatálybalépés előtti és a hátralévő időszak arányában osztják meg.

Eva vagy társasági adó?

Első hallásra egy laikus számára kedvezőbbnek tűnhet a 10 százalékos adókulcs, mint a 30 százalékos eva, ami ráadásul legfeljebb 25 milliós bevételi határig alkalmazható, szemben az 500 milliós adóalapig igénybe vehető kedvezményes társasági adóval. Csakhogy jelenleg az iparűzési, az osztalékadó és a rá rakodó egészségügyi hozzájárulás (eho) az esetek többségében az eva oldalára billenti mérleget. De azért akad kivétel.

Egy 20 milliós árbevételű cégnek, ahol a költségek legfeljebb 5 millió forintra rúgnak, és amely egyetlen foglalkoztatottját a minimálbér kétszeresére jelenti be, evásként több mint 11 millió lesz az összes tag nettó jövedelme, vagyis adózás után ennyi marad tisztán a cégnél. Ezzel szemben, ha ugyanez a vállalkozás a társasági adó hatálya alá tartozik, akkor az idén 8,2, jövőre 9,2 millió forint maradna a cégben változatlan feltételek mellett. Egyedül abban az esetben járna jobban a cég, ha eltörölnék az osztalékadót és vele együtt az ehót, így ugyanis 12,4 millió forint adózás utáni jövedelme lenne a nem evás cégnek. Bár köztudott, a költséghányad emelkedésével egyre kevésbé éri meg evázni, az RSMDTM szakértőjének számítása szerint ez ugyanannál a 20 milliós árbevételű cégnél, a költségek megduplázása mellett is legfeljebb csak akkor érzékelhető, ha eltörlik az osztalékadót. A különbség ez esetben is maximum 1 millió forint, ennyivel jut több a tárasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Hegedüs Sándor részletes számításait itt nézheti meg.