Mitől lesz több pénz a magyar mezőgazdaságban?
A mezőgazdasági vállalkozások beruházási hajlandósága az elmúlt bő másfél évben a válság hatására szinte teljesen megszűnt. Egy jól működő uniós, illetve magyar támogatási rendszer, a megfelelő finanszírozási formák beemelése a futó agrártámogatási programba azonban csökkenthette volna a visszaesést, kialakítása most kezdődő kilábalási időszakban is lökést adhat a szektornak - álla a Lízingszövetség közleményében.
A tavalyi év második felében a válság hatására drámaian visszaesett a mezőgazdasági vállalkozások beruházási hajlandósága, versenyképességük helyreállítása érdekében az idén egyre többen kezdenének fejlesztésbe. Ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszerek hazai szabályozásának újragondolása, kiegészítése, és ezáltal a kis- és középvállalkozások számára a növekedéshez nélkülözhetetlen pótlólagos források biztosítása.
Az ágazatban a beruházási kedvet az elérhető támogatások határozzák meg, a beruházási döntéseknél az elérhető támogatás sok esetben megelőzi a gazdasági szempontokat. Ez azt eredményezi, hogy elérhető támogatások és az ezeket kiegészítő finanszírozási lehetőségek híján a gazdaságilag racionális beruházások megvalósulása időben csúszik, a gépkereskedőknél megnövekszik a készletfinanszírozás költsége, és ezáltal nő a vevőknek kínált végső ár is. Nemzetgazdasági szinten termelő beruházások nélkül nincs kilábalás a válságból. Ezt a mindenki számára kedvezőtlen hektikus állapotot úgy lehetne feloldani, ha a 2013-ig meghirdetésre kerülő mezőgazdasági géptámogatások esetén a 2010. január elseje után megkezdett beruházásokkal is lehetne pályázni.” - mondta Magyary Péter, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi ZRt. finanszírozási igazgatója.
Az EU támogatott gép-beruházások lízing finanszírozását évek óta diszkriminálja a hazai szabályozás, így ezeket a beruházásokat egyelőre csak magasabb kockázat mellett, és ezért drágább, magasabb önerő és pótlólagos fedezetek bevonását igénylő hitellel lehet megfinanszírozni.” – mondta Hordós Zoltán, a Lízingszövetség elnöke. A KITE és a Lízingszövetség konkrét javaslatokat fogalmazott meg a mezőgazdasági területen dolgozó kis és középvállalkozások versenyképességének fokozására:
- a lízingcégnek közvetlenül utalt támogatás összege eleve önerőként szolgálhat, növelve a finanszírozás biztonságát, ezáltal több kkv számára lehetővé téve a beruházást
- versenyképessé kell tenni a forint alapú finanszírozást, ami nagyobb támogatás intenzitással, az euró javára fennálló kamatkülönbözetet ellensúlyozó kamattámogatással érhető el
- csökkenteni kell a mezőgazdasági gépberuházások nagyfokú hullámzását, a 2013-ig meghirdetésre kerülő programokban lehetővé kell tenni, hogy a 2010.01.01 után akár pénzügyi lízing formában megkezdett beruházásokkal is lehessen pályázni.
- A 2009. évvégi pályázatok során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendelete alapján a lízingcég számláját is elfogadták a támogatás folyósításának alapját képező szállítói számlaként, ami lehetővé tette a lízing esetében is az egyösszegű támogatás folyósítását, ezt az eljárást célszerű alkalmazni minden későbbi kiírásnál. A magyar mezőgazdasági kkv-k beruházásainak közel felét lízingcégek finanszírozzák, mivel itt van meg az a speciális szakértelem, ami a mezőgazdasági gépek másodlagos piaci likviditásának biztosításával lehetővé teszi az alapvetően eszköz alapú finanszírozás megvalósítását, így egyszerűbb és olcsóbb forrást jelent a mezőgazdasági beruházásokhoz.
A vállalkozások részéről is megvan az igény, hogy ilyen típusú finanszírozást használjanak. A Lízingszövetség által 2010. márciusában készített reprezentatív kutatás alapján ugyanis míg a kis és közepes vállalkozások tavaly közel azonos arányban vettek igénybe beruházási hitelt és eszközlízinget, 2010-ben másfélszer annyi vállalkozás használt eszközlízinget, mint beruházási hitelt.
„A mezőgazdaság finanszírozásának megoldása érdekében a Lízingszövetség elengedhetetlennek tartja, hogy az összes futó agrártámogatási programba beemeljék a lízinget, mint korlátozás nélkül használható finanszírozási formát. Addig ugyanis ezek a vállalkozások versenyhátrányban lesznek. Arról nem is beszélve, hogy a kieső kkv beruházások a reálgazdaság egészére is kedvezőtlenül hatnak.” – tette hozzá az elnök.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel