Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Az ekho nem fenékig tejfel
Bár 2009 nyarán még az EKHO eltörlését rebesgették, a jogalkotó meghátrált és a jól irányzott adóztatási előnyt fenntartotta a művész-társadalom és a médiamunkások számára. Az EKHO hosszú távú beágyazódása azonban a rendszerben rejlő kiskapukat is egyre vonzóbbá teheti. De nem minden fenékig tejföl, az ekhósok is megfizetik a kedvezmények árát.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) nem kertel, szabályosan társadalmi szükségként definiálja a média és a művészeti élet szereplőire az alacsonyabb közterhek kivetését. Az igencsak körmönfont bevezető után sora ismerős fogalmak bukkannak fel a törvényben az érintett körének és az adó megállapításának és megfizetésének kapcsán. Néhány pongyola és életszerűtlen megfogalmazás viszont fejtörést okozhat a más szabályok közt járatlan adózók számára, holott azok magyarázata néhány mondatban elintézhető lett volna…
Az ekho alapja, mértéke
Az ekho alapja az áfa nélküli bevétel. A mértéke két részből tevődik össze. Egy 15 százalékos levonásból és egy további 20 százalékos, ekho alapon felüli adótételből. Ha az ekhó alany cég, akkor a számlából nem kell levonni semmit, az ekho mindkét részét a számlát kibocsátó fizeti meg. Az ekhós magánszemélynek kifizetést teljesítő mellőzheti a 15 százalékos levonást, ha vállalkozási, vagy eseti megbízási szerződést kötöttek vele. Ez utóbbi esetben a 15 százalékos ekho megfizetését a magánszemély átvállalhatja. Az átvállalás egyik legbosszantóbb problematikája, hogy a média és a művészet világában nincs vállalkozás, ugyanis a „produktum”, ami létrehozásra kerül nem is nagyon gyömöszölhető bele a vállalkozási szerződés fogalmi körébe, az eseti megbízásnál pedig éppen az „esetiség” mibenléte okoz bizonytalanságot. Az a megbízó, aki nem akar bizonytalanságot az ne engedje meg ezt a fajta átvállalást!
Az ekho magánszemélytől levont 15 százalékának több összetevője van, aminek a felosztása 2008-tól: 9,5 százalék személyi jövedelemadó, 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék, 3,9 százalék nyugdíjjárulék. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, akkor ez utóbbit már nem kell megfizetnie. A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 3,9 százalékból 0,1 százalék kerül a nyugdíjalapba és 3,8 százaléka jelenti a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat. A munkáltatói oldal 20 százalékos ekhójából 2010-től már 18,8 százalék kerül a nyugdíjalapba és csak a maradék az egészségbiztosítási kasszába.
