Nem EU-konform a magyar közbeszerzési törvény
Az Európai Bizottság hivatalos felszólításában kifogásolta a magyar közbeszerzési törvény több hatályos rendelkezését is, mivel ellentétben állnak a közösségi szabályozással. A szabálymódosításról az Országgyűlésnek kell döntenie, a kiíróknak és a cégeknek addig az uniós vélemény szerint problematikus rendelkezésekhez kell tartaniuk magukat.
A magyar közbeszerzési törvény ilyetén rendelkezése azonban ellentétben áll azzal a közösségi rendelkezéssel, amelynek alapján az ajánlattevő és a harmadik fél – mint teljesítésbe bevont szervezet – között nem követelhető meg előre meghatározott típusú kapcsolat, így a többségi befolyás fennállása sem.
A szakértő elmondta: a Bizottság a közbeszerzési törvénynek azokat a hatályos rendelkezéseit is kifogásolta, amelyek szerint az ajánlattevőknek (vagy a közös ajánlattevőknek) a közbeszerzés értékének legalább ötven százalékát saját maguknak kell teljesíteniük szolgáltatásnyújtásuk során. A magyar szabály ellentétes a közösségi rendelkezéssel, miszerint nem lehet az ajánlattevőt - vagy ajánlattevőket - korlátozni abban, hogy más szervezetek erőforrásaira támaszkodjanak. Ugyanakkor a kérdéses rendelkezés a külföldi ajánlattevőkkel szemben közvetett diszkriminációt is megvalósít a Bizottság szerint.
A Bizottság észrevételének eredményeként a közbeszerzési eljárások során egységessé válhat, hogy az ajánlattevőnek egyrészről nem kell majd igazolnia az alkalmassági vizsgálati eljárás során, hogy a teljesítésbe bevont erőforrást nyújtó szervezet az ajánlattevőnek több mint ötven százalékos tulajdonában áll, másrészről pedig abban, hogy az ajánlattevőnek illetve közös ajánlattevőknek nem kell a közbeszerzés értékének legalább ötven százalékát saját maguknak teljesíteniük. A szükséges módosításokról az Országgyűlésnek kell döntenie, a magyar államnak két hónapja van arra, hogy a Bizottság megkeresésére választ adjon – tette hozzá Ember Csaba.