Vagyonadó: milyen Ab-döntésre számít Vámosi-Nagy Szabolcs?
Aligha van olyan paragrafusa a vagyonadóról szóló törvénynek, amelyet meg nem támadtak az Alkotmánybíróságnál (Ab). Ez a megállapítás az ingatlanadóra vonatkozó részre igaz, mert jelenleg senki nem támadja a légi jármű, a vízi jármű és a nagy értékű személygépkocsira vonatkozó fejezeteket. A kérdés, hogy mit és hogyan töröl majd az AB. A döntés kiszámíthatatlan.
Először is az Ab adóügyekben az utóbbi években feltűnően aktív. Ezzel persze magára vonja az érdeklődést és a sorozatos támadásokat. Az öngerjesztő folyamat vége egyelőre nem ismert. Másodszor: szinte abszurd döntések születnek. A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságát kimondó törvényhelyek (részbeni) törlésénél például rendszeresen német alkotmánybírósági megállapításokra hivatkozik a testület, mintha a magyar jogrendszer és társadalmi viszonyok a németével lennének azonosak. Ez a határozat csaknem számon kéri a magyar törvényhozástól, hogy miért nem vezeti be a splittinget (felezést), hiszen a németeknél az van. Harmadszor: sok esetben önmagának ellentmondóan is tud dönteni.
Ez utóbbi illusztrálására íme egy példa. A 722/B/1996. számú Ab-határozat alkotmányosnak tekinti Somogyzsitfa Község Önkormányzata rendeletét. E szerint nem ütközik a (láthatatlan) alkotmányba az az építményadó-rendelkezés, amely az adó alól mentesíti azokat, akik az ingatlanban ténylegesen laknak, oda állandóra bejelentkeztek. Hasonló döntés született Osli Község önkormányzati rendelete ügyében (296/B/199.).
További részletekért kattintson az Adózónára.