A válságban a vállalkozások elsősorban rövid távú megoldásokkal álltak elő, a költségek optimalizálására és a likviditás növelésére koncentráltak. A válság utáni, hosszú távú versenyképesség és a nyereséges növekedés biztosításának szükséges előfeltétele, hogy a rövid távú döntések egy hosszú távú stratégiába illeszkedjenek – ez a „fenntartható szerkezetváltás”. 

A vállalati szféra számára a túlélés a reakciók gyorsaságán és hatékonyságán múlik, ezért különlegesen fontos, hogy már eddig is rengeteg vállalat került a „stratégiai bénultság” állapotába – derül ki az A.T. Kearney új elemzéséből. A tanácsadó cég több mint 1200 fizetésképtelenné vált vállalatnál vizsgálta meg a válság megjelenésének okait és a leggyakoribb ellenintézkedéseket. A felmérésből kiderül, hogy a fizetésképtelen cégek több mint fele gyenge stratégiai, vagy beruházási döntéseket hoz, s a veszélyeztetett vállalatok gyakran reagálnak kizárólag rövid távú, tisztán működési döntésekkel. Az A.T. Kearney szerint az intézkedéseknek csupán 15%-a illeszkedik egy új, hatékonyabb stratégiához.Még azok a valaha dinamikusan növekvő vállalatok is, amelyeket hatékony testületi döntéshozatal jellemez, gyakran kerülnek bizonytalan pénzügyi szituációba, ami néha fizetésképtelenségig súlyosbodik. Másoknak jól pozícionált stratégiájuk ellenére is meg kell küzdeniük a jövedelmezőségért és likviditásért. Ezt egyrészt a konzervatív hitelezési gyakorlat, másrészt pedig a kereslet alacsony foka okozza – a túlsúlyban lévő bizonytalanság miatt az eredmények esése sokkal jelentősebb, mint a korábbi válságok idején. A tanácsadó cég szerint a hosszú távú versenyképesség és a nyereséges növekedés biztosításához a rövid távú döntéseket (a működési intézkedésektől a jövedelmezőségig – a termelési lánc teljes hosszán) a hosszú távú stratégiához kell igazítani.  

„A hosszú távú stratégia átgondolása és a rövid távú lépések ehhez történő igazítása a magyar KKV és nagyvállalati szféra számára is elengedhetetlen. Nem szabad hagyni, hogy a „stratégiai bénultság eluralkodjon”, erre időt kell szánni mindenáron és így akár győztesen is ki lehet kerülni a válságból” – állítja Frank Klausz, az A.T. Kearney magyarországi igazgatója.

Az ellátási lánc optimalizálása

A jelenlegi gazdasági környezetben a nyersanyagárak esése és a piaci verseny élénkülése teret nyit a szerződések újratárgyalása előtt. Az anyagköltségek csökkentésével a vállalatok elkerülhetik, hogy méltánytalan terheket rójanak az értékesítési kapcsolatokra, főként azokra, amelyek stratégiailag kiemelten fontosak. Költségoptimalizáló intézkedésekkel, mint például egy beszállító-alkalmassági program bevezetése, bevételi áldozatok nélkül optimalizálható az ellátási lánc. 

Ezek a lépések egy újratervezett költségvetéssel együtt rövid időn belül jelentős pénzügyi megtakarításokat és nagyobb likviditást eredményeznek. Jó példa erre az acélipari termékek árának újratárgyalása az autóiparban és a beszállító-alkalmassági program a fogyasztási cikkek piacán. A gépipari vállalatok is nagy előszeretettel segítik stratégiai beszállítóik pénzügyi helyzetét, hogy így erősítsék meg kapcsolataikat.

Az értékesítők előtt két fontos kihívás áll: a folyamatok újratervezése és az ingadozó kapacitáskihasználtság kiegyensúlyozása. Rövid távon a tőkeforrás szűkösség enyhíthető az állományok csökkentésével, illetve a kinnlevőségek és kötelezettségek menedzselésével, valamint a nettó forgótőke javításával - a nettó forgótőke akár 35%-ra is gyorsan lecsökkenthető, különösen az olyan intenzív gyári munkát igénylő iparágakban, mint az acél-, vagy a vegyipar. Az értékesítés és a marketing azonban a vásárlókkal való kapcsolatok javításán keresztül is hozzájárulhat a fenntartható szerkezetváltáshoz, az árak és az értékesítés mennyiségének stabilizálásához. A cél az, hogy a vásárlói és termékportfólió optimalizálásával egyidőben az áresés ellen is fellépjenek.

Új stratégiai fókusz

A gyorsan változó üzleti környezet miatt a szerkezetváltás során elengedhetetlen a stratégiai célok felülvizsgálata. Az A.T. Kearney a jelenlegi válság nagysága miatt és a fenntartható szerkezetváltás érdekében átfogó vállalati stratégia megalkotását és a rövid távú intézkedések specifikálását javasolja. A valóban hosszú távú siker titka egy olyan megközelítés, amely a likviditás, a nyereségesség és a stratégia egyensúlyán alapul. A folyamat annak tudatosításával kezdődik, hogy bizonyos helyi vagy globális tendenciák, melyek a vásárlók, a versenyzők, a beszállítók és a technológiák körében kialakultak, akár a válság után is folytatódhatnak, akár új húzóerővé is válhatnak. 

Ebből következően a lehetséges forgatókönyvek kidolgozása olyan stratégiai viszonyítási pontokat jelent, amelyhez aztán az összes rövid és középtávú lépés igazodik. Például a repülőiparban az olcsó jegyek és a gazdaságos utazások iránti kereslet jelenlegi növekedése valószínűleg folytatódni fog a válságot követően is. Ennek értelmében egy „fenntartható szerkezetváltást” alkalmazó repülőtársaság üzleti modellje szükségszerűen tartalmazza a vásárlói igények változását.

Az üzleti stratégia alapos elemzése és esetleges bővítése a garancia arra, hogy a különböző működési szinteken meghozott döntések egyaránt a vállalat stratégiai céljainak elérését szolgálják. Ezzel együtt a rugalmasság és az új fejlődési irányokhoz való gyors alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a gazdasági bizonytalanság idején. Sok mérnöki vállalkozás jó példát mutat erre a stratégiai fókuszváltásra, ahogy egyre inkább az „after-sales” és szolgáltató szektorok irányába csoportosítják tevékenységeik körét. Ezzel a „fenntartható szerkezetváltással” sikerrel kompenzálják a megrendelések számának visszaesését és stabilizálják a bevételeket.A vállalkozások összeolvadása és felvásárlása is egy újabb lehetőség a válsághelyzetben, amíg a konszolidáció logikája megfelelő hangsúlyt kap.  Vonzó lehetőségek rejlenek olyan cégek felvásárlásában, amelyek fiatalok, innovatívak, és nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, vagy olyanokéban, melyek túl sokat költöttek terjeszkedésre, és most kevésbé tőkeerősek.

Végezetül: bár a rövid távú intézkedések azonnali pozitív hatást eredményezhetnek, hosszabb távon akár károsak is lehetnek. A hanyatlás idején a vállalkozások számára különlegesen fontos a rugalmasság, mert csak így őrizhetik meg lehetőségüket a fejlődésre, csak így tarthatják nyitva a növekedés kapuit a válság utáni periódusra.