Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2009. szeptember. 15. 15:13
ecoline.hu
Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 15. 15:11
Vállalkozás
Open Sky Europe
A SkyEurope története és stratégiája nem tanulság nélküli.
A SkyEurope története és stratégiája nem tanulság nélküli. A történet tulajdonképpen Csehszlovákia szétválásával kezdődött. A korábbi, prágai központú csehszlovák légitársaságot, CSA, a szétválás után Csehország örökölte. Szlovákia így viszont nemzeti légitársaság, repülőgéppark és nemzetközi útvonalhálózat nélkül maradt.
A helyzetet azután átmenetileg bonyolította Szlovákia nemzetközi elszigeteltsége a Meciar-korszakban, Pozsony, mint főváros excentrikus földrajzi elhelyezkedése az ország nyugati peremén és Bécs repülőterének Schwechatnak a közelsége. A politikai és gazdasági fordulatot Mikulás Dzurinda kormányfő által vezetett koalíció hatalomra kerülése hozta meg. Az állami légitársaság felállításával hiába próbálkozó Szlovákiában az ezredfordulóra lett olyan az üzleti környezet, hogy magán légitársaság alapításával lehetett próbálkozni.
Piacot hódítani csak rendkívül alacsony árakkal lehetett
A hagyományos elveken működő légitársaságnak, amelyik akkor kezdte volna a működését, magas jegyárak mellett, a válság sújtotta közép-európai régióban nem lett volna esélye a növekedésre. A piacot meghódítani csak rendkívül alacsony bevezető árakkal lehetett. A potenciális növekedési lehetőségek kihasználása érdekében ráadásul eleve a közép-európai piacot kellett megcélozni Csehországot, Magyarországot és esetleg Lengyelországot és Magyarországot is beleértve.
A légitársaságot 2001 szeptemberében alapította Christian Mandl és Alain Skowronek többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az ABN-Amro bank részvételével. A pozsonyi központú cég Közép-Európa első fapados légitársasága lett. Példáját követte a lengyel és magyar bázisra építő Wizz Air. Az első járatukat Pozsony és Kassa között indították 2002. február 13-án.
Fénykorában a társaság öt bázisról (Pozsony, Budapest, Krakkó, Prága, Bécs) 20 ország 37 városába repült. Magyarországra 2003-ban érkeztek és november 14-én indultak az első járatok London és Párizs felé, de alig 4 év múlva 2007. október 28-tól megszüntette budapesti járatait A CkyEurope azután a térség legnagyobb piacáról Lengyelországból is kivonult.
A SkyEurpoe 2006-ban közel 3 millió utast szállított, 2007-ben pedig több mint 3,6 millió utas választotta őket, de 2008-ban már 3 millió főre csökkent az utaslétszám. A probléma nem csak az utaslétszám megtorpanása volt, hanem az ezzel párhuzamosan ugrásszerűen növekvő költségek és a térségben egyre intenzívebben megjelenő konkurencia.
Először jó ötletnek tűnt a Pozsonytól mindössze 50 km-re lévő schwechati repülőtérre való betelepülés. Bécs és vele együtt Ausztria fizetőképes és kiszámítható stabil piacnak számított. Az egymástól 50 km-re fekvő két bázisrepülőtér a költségek duplikálódását hozta, de a forgalomban és a bevételekben ez nem jelent meg. Sőt, a bécsi utasok kényelmes, kiszolgálásának elsőbbsége azt eredményezte, hogy a két bázisrepülőtér közötti munkamegosztás eredményeként a pozsonyi repülőtér háttérbe szorult.
A nagy európai fővárosok közül Pozsonyból mindössze Londonba, Párizsba és Rómába lehetett repülni. A fontos fővárosok, üzleti központok közül Amszterdamba, Athénbe, Barcelonába, Brüsszelbe, Bukarestbe, Koppenhágába és Milánóba viszont csak Bécsből repült a társaság.
Ezen útvonalak mindegyikén eleve erős konkurenciával kellett számolnia a társaságnak, másrészt elveszítette azokat az utasokat, akik a plusz buszozásra már nem voltak hajlandóak. Így a társaság szinte saját maga engedte be a hazai piacára a leggyilkosabb versenytársát a Ryanairt. A Ryanair pedig örömmel indította meg a járatait Frankfurtból, Düsseldorfból, Brüsszelből, Stockholmból és számos brit nagyvárosból.
Kísérletek a piacvesztés pótlására
A pozsonyi repülőtéren elszenvedett piacvesztést a társaság Kelet-Szlovákiában próbálta pótolni. 2007-ban indították el a Kassa-London, 2008-ban a Kassa-Manchester járatokat, Az első, viszonylagosan teli járatok után az érdeklődés megcsappant. Ráadásul Kassára Bécsből az osztrák AUA, Prágából a cseh CSA szállította az utasokat. Tehát a SkyEurope a négy bázisrepülőtere között sem tudott kizárólagos kapcsolatokat és jó átszállási lehetőségeket teremteni. Nem tudta kihasználni a 3 ország 4 repülőtere közötti közelségből adódó szinergiákat, hanem ez a telephely választás a cég hatékonyságát csökkentette jelentős mértékben.
Az esetlegesen gyengülő korona helyett euro-ban fellépő költségek határt szabtak a költségcsökkentési törekvéseknek. A szlovák gazdaság 2008-2009-es megtorpanása visszavetett az utazási kedvet és a keresletet is. A társaság által kínált nyári úti célok köre viszonylag széles volt, meghaladta ugyan a keresletet, de kínálatként nem volt elégséges.
Komoly ellentmondás ugyanakkor, hogy az EBRD és az ABN AMRO, alapítókénti részvétele és annak, hogy a társaság részvényei - elsőként a régió diszkont légitársaságai közül - 2005 szeptemberében bevezetésre kerültek a bécsi és a varsói tőzsdére a cég végig tevékenysége során tőkehiánnyal küzdött és veszteséges volt. Működését mindig csak újabb tőkebevonással tudta fenntartani.
A járatok legutóbbi expanziója évében, 2008-ban a cég vesztesége már elérte az 59 millió euro-t. Az év elején a repülőgépeinek lízingbeadó cége mondta fel a szerződését. Így a társaságnak akkor a korábbi 15 gépéből már csak öt maradt az üzemeltetésében. A kieső flottát a cég az amerikai piacról beszerzett 15-16 éves gépekkel illetve a csődbe ment litván FlyLAL gépeinek átvételével próbálták pótolni. A nyári szezont a hitelezők talán a jóhiszemű turisták érdekeire való tekintettel még hagyták végig menni, de amikor már az utolsó, a szabadságukat töltő turisták is hazaérkeztek, a hitelezők, elsősorban a repülőgépek kiszolgálását, tankolását végző repülőterek – a prágai, majd a bécsi – megálljt intettek!
Bezárult a nyitott égbolt
A SkyEurope bukásához az is hozz járult, hogy az idén megkezdte a tevékenységét új szlovák riválisa a DanubeWings, ami már pár hónapos tevékenysége alatt is negyedével csökkentette riválisa forgalmát. A SkyEurope követte ugyan a nyitott európai égbolton a fapados légitársaságok mintáját, terjeszkedési politikáját és árképzését, de azok a pénzügyi és logisztikai innovációk, amik a fenn maradásához kellettek volna, nem álltak mögötte. A nyitott égbolt bezárult a SkyEurope számára.
Forman Balázs
A helyzetet azután átmenetileg bonyolította Szlovákia nemzetközi elszigeteltsége a Meciar-korszakban, Pozsony, mint főváros excentrikus földrajzi elhelyezkedése az ország nyugati peremén és Bécs repülőterének Schwechatnak a közelsége. A politikai és gazdasági fordulatot Mikulás Dzurinda kormányfő által vezetett koalíció hatalomra kerülése hozta meg. Az állami légitársaság felállításával hiába próbálkozó Szlovákiában az ezredfordulóra lett olyan az üzleti környezet, hogy magán légitársaság alapításával lehetett próbálkozni.
Piacot hódítani csak rendkívül alacsony árakkal lehetett
A hagyományos elveken működő légitársaságnak, amelyik akkor kezdte volna a működését, magas jegyárak mellett, a válság sújtotta közép-európai régióban nem lett volna esélye a növekedésre. A piacot meghódítani csak rendkívül alacsony bevezető árakkal lehetett. A potenciális növekedési lehetőségek kihasználása érdekében ráadásul eleve a közép-európai piacot kellett megcélozni Csehországot, Magyarországot és esetleg Lengyelországot és Magyarországot is beleértve.
A légitársaságot 2001 szeptemberében alapította Christian Mandl és Alain Skowronek többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az ABN-Amro bank részvételével. A pozsonyi központú cég Közép-Európa első fapados légitársasága lett. Példáját követte a lengyel és magyar bázisra építő Wizz Air. Az első járatukat Pozsony és Kassa között indították 2002. február 13-án.
Fénykorában a társaság öt bázisról (Pozsony, Budapest, Krakkó, Prága, Bécs) 20 ország 37 városába repült. Magyarországra 2003-ban érkeztek és november 14-én indultak az első járatok London és Párizs felé, de alig 4 év múlva 2007. október 28-tól megszüntette budapesti járatait A CkyEurope azután a térség legnagyobb piacáról Lengyelországból is kivonult.
A SkyEurpoe 2006-ban közel 3 millió utast szállított, 2007-ben pedig több mint 3,6 millió utas választotta őket, de 2008-ban már 3 millió főre csökkent az utaslétszám. A probléma nem csak az utaslétszám megtorpanása volt, hanem az ezzel párhuzamosan ugrásszerűen növekvő költségek és a térségben egyre intenzívebben megjelenő konkurencia.
Először jó ötletnek tűnt a Pozsonytól mindössze 50 km-re lévő schwechati repülőtérre való betelepülés. Bécs és vele együtt Ausztria fizetőképes és kiszámítható stabil piacnak számított. Az egymástól 50 km-re fekvő két bázisrepülőtér a költségek duplikálódását hozta, de a forgalomban és a bevételekben ez nem jelent meg. Sőt, a bécsi utasok kényelmes, kiszolgálásának elsőbbsége azt eredményezte, hogy a két bázisrepülőtér közötti munkamegosztás eredményeként a pozsonyi repülőtér háttérbe szorult.
A nagy európai fővárosok közül Pozsonyból mindössze Londonba, Párizsba és Rómába lehetett repülni. A fontos fővárosok, üzleti központok közül Amszterdamba, Athénbe, Barcelonába, Brüsszelbe, Bukarestbe, Koppenhágába és Milánóba viszont csak Bécsből repült a társaság.
Ezen útvonalak mindegyikén eleve erős konkurenciával kellett számolnia a társaságnak, másrészt elveszítette azokat az utasokat, akik a plusz buszozásra már nem voltak hajlandóak. Így a társaság szinte saját maga engedte be a hazai piacára a leggyilkosabb versenytársát a Ryanairt. A Ryanair pedig örömmel indította meg a járatait Frankfurtból, Düsseldorfból, Brüsszelből, Stockholmból és számos brit nagyvárosból.
Kísérletek a piacvesztés pótlására
A pozsonyi repülőtéren elszenvedett piacvesztést a társaság Kelet-Szlovákiában próbálta pótolni. 2007-ban indították el a Kassa-London, 2008-ban a Kassa-Manchester járatokat, Az első, viszonylagosan teli járatok után az érdeklődés megcsappant. Ráadásul Kassára Bécsből az osztrák AUA, Prágából a cseh CSA szállította az utasokat. Tehát a SkyEurope a négy bázisrepülőtere között sem tudott kizárólagos kapcsolatokat és jó átszállási lehetőségeket teremteni. Nem tudta kihasználni a 3 ország 4 repülőtere közötti közelségből adódó szinergiákat, hanem ez a telephely választás a cég hatékonyságát csökkentette jelentős mértékben.
Az esetlegesen gyengülő korona helyett euro-ban fellépő költségek határt szabtak a költségcsökkentési törekvéseknek. A szlovák gazdaság 2008-2009-es megtorpanása visszavetett az utazási kedvet és a keresletet is. A társaság által kínált nyári úti célok köre viszonylag széles volt, meghaladta ugyan a keresletet, de kínálatként nem volt elégséges.
Komoly ellentmondás ugyanakkor, hogy az EBRD és az ABN AMRO, alapítókénti részvétele és annak, hogy a társaság részvényei - elsőként a régió diszkont légitársaságai közül - 2005 szeptemberében bevezetésre kerültek a bécsi és a varsói tőzsdére a cég végig tevékenysége során tőkehiánnyal küzdött és veszteséges volt. Működését mindig csak újabb tőkebevonással tudta fenntartani.
A járatok legutóbbi expanziója évében, 2008-ban a cég vesztesége már elérte az 59 millió euro-t. Az év elején a repülőgépeinek lízingbeadó cége mondta fel a szerződését. Így a társaságnak akkor a korábbi 15 gépéből már csak öt maradt az üzemeltetésében. A kieső flottát a cég az amerikai piacról beszerzett 15-16 éves gépekkel illetve a csődbe ment litván FlyLAL gépeinek átvételével próbálták pótolni. A nyári szezont a hitelezők talán a jóhiszemű turisták érdekeire való tekintettel még hagyták végig menni, de amikor már az utolsó, a szabadságukat töltő turisták is hazaérkeztek, a hitelezők, elsősorban a repülőgépek kiszolgálását, tankolását végző repülőterek – a prágai, majd a bécsi – megálljt intettek!
Bezárult a nyitott égbolt
A SkyEurope bukásához az is hozz járult, hogy az idén megkezdte a tevékenységét új szlovák riválisa a DanubeWings, ami már pár hónapos tevékenysége alatt is negyedével csökkentette riválisa forgalmát. A SkyEurope követte ugyan a nyitott európai égbolton a fapados légitársaságok mintáját, terjeszkedési politikáját és árképzését, de azok a pénzügyi és logisztikai innovációk, amik a fenn maradásához kellettek volna, nem álltak mögötte. A nyitott égbolt bezárult a SkyEurope számára.
Forman Balázs
