Vagyonosodási vizsgálat: felesleges az Alkotmánybírósághoz fordulni
Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult a vagyonosodási viszgálatok szabályozásának felülvizsgálata érdekében. Az Adózóna.hu portál cikkéből azonban megtudhatja, nem a jogszabályokkal, hanem azok értelmezésével van baj. Kinek, mikor, mit kell bizonyítania, és hol követ el hibát adóhatóság és adózó?
Nemrég adta ki Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a következő ombudsmani közleményt: „Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróságnál indítványozta, állapítsa meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi alapja ellentétes a jogállamiság elvével, az abból fakadó jogbiztonság, valamint a tisztességes eljárás követelményével, és a jogorvoslathoz való joggal”. Az adójogszabályok értelmezése azonban speciális matematikai, adóigazgatási felkészültséget igényel, a gyakorlatban a hiba a jogszabályok értelmezésében van.
A vagyonosodási vizsgálat nem homogén eljárás, bár az adóhatóság ezt kommunikálja. Az sem igaz, hogy vagyonosodási ügyekben megfordul a bizonyítási teher. A köznyelv által vagyonosodási vizsgálatnak nevetett eljárás négy jól elkülöníthető szakaszra bontható.
Miért vált mégis a jegyzőkönyvek, határozatok állandó részévé az APEH részéről, hogy „adózó nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy…” mondat? Az ügyvédek, adószakértők téves jogértelmezése, gyakorlata miatt. Elfogadják, hogy a hitelt érdemlő bizonyítás (Art. 109.§ (3) bekezdés) a teljes eljárásra visszamenőlegesen kiterjed.
Ha kíváncsi a cikk folytatására, kattintson ide és olvassa tovább az Adózónán!