2009. április. 28. 11:18 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. április. 28. 11:27 Vállalkozás

Csődrekordot döntögetünk: minden huszadik cég a süllyesztőben

Az idei év első negyedében 2008 hasonló időszakához képest 25 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatosnak továbbra is az építőipari valamint a kereskedelmi vállalkozások minősülnek. Az év elején működő cégek közül akár minden huszadik cég eltűnhet az év végére.

© Végel Dániel
iA Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első negyedévében közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2008 hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még csak most következik. A válság hatásának és végének megállapításához legalább egy évre van szükség, vagyis a mostani krízis következményei csak 2009 végére válnak láthatóvá. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon a fizetési morál egyre mélyebbre süllyed.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei – például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Továbbra is rendkívül alacsony az olyan „igazi csődeljárások” száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz a megmentésükre irányulnak. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években alig haladja meg a néhány tucatot. 2009 első három hónapjában sajnálatos módon csak 11 ilyen eljárás indult Magyarországon. A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott mértékben szűntek meg vállalkozások Magyarországon. Ennek az oka sajnos még mindig nem a gazdaság élénkülése.

Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze Tamás, a Coface országigazgatója. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németországba, ahol szintén érezhető a gazdasági lassulás, így csökken a magyar termékek iránti kereslet. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, ami a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló hatást okozott. De az építőipar sincs rózsás helyzetben: jelentősen csökkentek az állami beruházások és az amúgy is túlzsúfolt szektort már évek óta kínozza a körbetartozás, ami még jobban nehezíteni fogja a válságban lévő a vállalatok sorsát, és a cégek fizetőképessége romlani fog.

Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítaniuk a költségeiket, amennyire lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani, állítja. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést, a céginformáció-vásárlás és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos.

Fizetésképtelenségi eljárások száma

Csőd

Felszámolás

Végelszámolás

Összesen

2009 I. negyedév

11

3643

3252

6906

2008 I. negyedév

5

2904

2623

5532

2007 I. negyedév

8

2 498

2 011

4517

2006 I. negyedév

9

2 213

1 423

3645

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely később felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 2009. első negyedévében

Ágazat

Eljárások száma

Fizetésképtelenségi arány

Építőipar

1 139

16,49%

Kiskereskedelem

1 019

14,76%

Nagykereskedelem

749

10,84%

Turizmus és vendéglátás

437

6,33%

Ingatlangazdálkodás

405

5,86%

Gépjárműipar

229

3,32%

Elektronika és számítástechnikai tevékenység

223

3,24%

Fuvarozás

210

3,04%

Bank és pénzügyi szolgáltatás

148

2,14%

Faipar

140

2,02%

Mezőgazdaság

135

1,96%

Acél és fémipar

133

1,93%

Biztonsági tevéknység

108

1,57%

Egészségügy

99

1,44%

Oktatás

96

1,39%

Nyomda és kiadói tevékenység

84

1,21%

Gépipar

79

1,15%

Élelmiszeripar

74

1,07%

Takarítás

72

1,04%

Textilipar

70

1,02%

Logisztika

59

0,86%

Vegyipar

50

0,73%

Közhasznú tevékenység

28

0,40%

Papír és Csomagolóipar

19

0,28%

Energiatermelő

4

0,06%

Bányászati és energiahasznosító

2

0,03%

Összes:

6 906

100,00%

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint az építőipar és a papír- és csomagolóipar áll az első három helyen, de az azt követő fuvarozás, a faipari és kereskedelmi vállalkozások értéke is az országos átlag felett található.

Eljárások aránya bejegyzett cégszám arányában

2009. első negyedév

Ágazat

Bejegyzett cégek száma

Eljárások száma

Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában

Lehetséges éves csődhányad

Építőipar

49 051

1 139

2,32%

9,29%

Biztonsági tevéknység

4 778

108

2,27%

9,07%

Papír és Csomagolóipar

947

19

2,01%

8,02%

Fuvarozás

11 142

210

1,89%

7,54%

Faipar

7 445

140

1,88%

7,50%

Kiskereskedelem

54 358

1 019

1,87%

7,50%

Acél és fémipar

7 537

133

1,76%

7,06%

Turizmus és vendéglátás

24 768

437

1,76%

7,06%

Nagykereskedelem

42 897

749

1,75%

6,98%

Textilipar

4 098

70

1,72%

6,87%

Vegyipar

3 447

50

1,46%

5,84%

Élelmiszeripar

5 090

74

1,45%

5,80%

Bányászati és energiahasznosító

159

2

1,41%

5,62%

Mezőgazdaság

9 788

135

1,38%

5,53%

takarítás

5 316

72

1,35%

5,38%

Logisztika

4 403

59

1,35%

5,38%

Összes:

519 893

6 906

1,33%

5,31%

Közhasznú tevékenység

2 135

28

1,31%

5,23%

Nyomda és kiadói tevékenység

6 453

84

1,30%

5,20%

Gépjárműipar

17 890

229

1,28%

5,12%

Bank és pénzügyi szolgáltatás

12 803

148

1,15%

4,61%

Oktatás

9 025

96

1,06%

4,26%

Gépipar

7 689

79

1,03%

4,13%

Elektronika és számítástechnikai tevékenység

23 812

223

0,94%

3,75%

Energiatermelő

557

4

0,80%

3,21%

Ingatlangazdálkodás

71 104

405

0,57%

2,28%

Egészségügy

17 536

99

0,57%

2,27%

Egyéb

:

:

:

:

Jelentős növekedést tapasztalhattunk az acéliparban, valamint a turizmusban és a vendéglátásban, ahol a növekedés mértéke magasabb lenne, ha a tavalyi évhez képest a bejegyezett cégek száma nem növekedett volna. A nyomdai és kiadói tevékenységet végző vállatoknál történt némi piaci tisztulás, a Coface csökkenés regisztrált mind a bejegyzett cégek, mind pedig az eljárások számában.

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél tapasztalhatunk jelentős növekedést (+70,4 százalék), de figyelembe véve, hogy a relatív növekedés ellenére összesen csak 4 eljárásról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több mint 40 százalékát). Budapesten az eljárások 31,88 százalékát, Pest megyében pedig 9,98 százalékát indították.

Az első negyedévi eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk. Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások: 9,70 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 13,04 százalék), valamint Budapest (eljárások: 30,32 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 40,10 százalék) teljesített a legjobban.

A 19 megye és Budapest közül csupán két térségnek, Baranya és Tolna megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.


Eljárások és cégek egyes megyékben

2009 első negyedév

Bejegyzett cégek

Eljárások

Megye

száma

megoszlása

száma

megoszlása

Budapest

208 679

40,14%

2 201

31,88%

Pest

70 065

13,48%

689

9,98%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

14 375

2,76%

590

8,54%

Borsod

20 962

4,03%

315

4,56%

Hajdú-Bihar

18 912

3,64%

315

4,56%

Bács-Kiskun

19 727

3,79%

295

4,27%

Fejér

17 157

3,30%

254

3,67%

Győr-Moson-Sopron

19 617

3,77%

234

3,38%

Baranya

17 354

3,34%

227

3,28%

Csongrád

15 266

2,94%

209

3,03%

Komárom-Esztergom

13 468

2,59%

206

2,98%

Zala

11 222

2,16%

200

2,90%

Veszprém

12 724

2,45%

193

2,80%

Somogy

10 302

1,98%

186

2,69%

Jász-Nagykun-Szolnok

10 297

1,98%

182

2,64%

Békés

8 608

1,66%

156

2,27%

Heves

9 680

1,86%

120

1,73%

Vas

9 211

1,77%

116

1,68%

Nógrád

4 859

0,93%

111

1,60%

Tolna

7 408

1,42%

107

1,55%

Összesen:

519 893

100,00%

6 906

100,00%