Amikor a társaságok a beszámolóikat készítik, a jelenlegi szabályozás szerint minden, a mérlegükben devizában szereplő tételt a fordulónapi árfolyamon át kell értékelniük forintra. Ugyanez a feladatuk bizonyos származékos, vagyis derivatív ügyleteiknél is - mondta Bodor Kornél, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója. Mindennek fényében nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakra jellemző erőteljes forintgyengülés sok társaságnál igen nagy problémákat okozhat.

Ennek egyfelől komoly reálgazdasági hatása van, de már magában a beszámolóban is – amely a cég tevékenységnek az eredményét tükrözi - jelentős torzításokat, illetve nem várt hatásokat idézhet elő. A devizakockázat üzleti szempontból ugyanakkor többféleképpen lecsapódhat, hiszen nem minden esetben negatív a hatása annak, ha a devizában megjelenő bevétel, vagy ráfordítás forintban realizálódik.

A forint mintegy 20 százalékos árfolyamcsökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összes érintett vállalat eredménye is ugyanekkora mértékben csökkent. Valóban jelentős mínusz jelentkezik az árfolyamváltozás miatt például egy olyan cégnél, amely devizában vette fel a hiteleit, miközben viszonylag kis profittal dolgozik. Megnő viszont az eredménye azon exportáló cégeknek, amelyek követelései devizában jelennek meg, és a korábbi alacsony profit helyett magasabb profitszinttel számolhatnak. Az árfolyamváltozás hatása - az adott társaság profiljától függően tehát - a mínusz 80-90 százaléktól egészen akár a plusz 80-90 százalékig is terjedhet, ami már igen nagy mértékben képes befolyásolni a vállalat nettó eredményét.

A 2008 év végi, 265 forint körüli euró-árfolyamhoz képest jellemző mai, jóval 300 forint feletti árfolyam következményei részben már most megjelennek, részben vannak olyan nem realizált hatások (például hosszú lejáratú hitelek esetében), amelyek csak az év végén jelentkeznek majd a vállalatok eredményében, a beszámolókban. Alapvető gond viszont, hogy a nem realizált árfolyamváltozás miatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltér majd a tervezettől. Annak a vállalatnak, amely a változás nyomán nyereségre tesz szert, hirtelen adófizetési kötelezettsége keletkezhet, ahol pedig számottevő veszteség jelenik meg, ott ez a probléma ahhoz is vezethet, hogy a céget sürgősen fel kell tőkésíteni, illetve hogy a vállalat egyszerűen nem tud majd osztalékot fizetni, mert nem lesz olyan eredménye, amiből ezt megtehetné – tette hozzá Bodor Kornél.

Megoldások, javaslatok

Ahhoz, hogy a leggyakoribb csapdahelyzeteket a vállalkozások el tudják kerülni, még nincs késő megoldást keresni a fenti gondok kivédésére. Megoldást jelenthet, hogy a vállalatok fedezeti ügyleteket kötnek annak érdekében, hogy az árfolyamváltozás ne torzítsa el beszámolójukat, illetve eredményüket. Azonban a fedezeti ügyletek megkötésekor is a kellő körültekintéssel kell eljárni. A közelmúltban például Lengyelországban a devizaárfolyam csökkenése miatt körülbelül három milliárd eurót vesztettek a cégek a fedezeti ügyleteiken, mert tulajdonképpen több évre előre lefedezték a profitjukat, árbevételüket, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben jelentősen lecsökkent az ügyletek megkötésekor tervezett szinthez képest, ezért kénytelenek voltak a fedezeti ügyleteiket jelentős veszteségekkel lezárni.

Ezen ügyletek során problémát okozhat, hogy bár az árfolyamok bizonyos keretek közötti mozgása eddig is mindig benne volt a rendszerben, az ingadozás most sokkal erőteljesebben, sokkal nagyobb mértékben érinti ezeket az ügyleteket. A fedezeti ügyleteknél meg kell különböztetni a pénzügyi-gazdasági értelemben vett ügyleteket a számviteli értelemben vett ügyletektől. A számviteli értelemben vett fedezeti ügyleteknél a cégeknek ugyanis szigorúan dokumentálniuk, bizonyítaniuk kell a konkrét fedezeti kapcsolatot, és meg is kell valósítaniuk azt. Ezen a ponton, illetve a fedezeti ügyletek célszerűbb számviteli elszámolása terén a Deloitte tapasztalata szerint a társaságok még sokat fejlődhetnek, hiszen ez a terület a hazánkban csak az utóbbi időben került igazán fókuszba. Fontos, hogy a fedezeti ügyleteknél természetesen tisztában kell lenni a kockázatokkal is, vagyis hogy ezeken az ügyleteken veszíteni is lehet, egy rosszul sikerült ügylet a cég likviditását is befolyásolhatja – figyelmeztetett a Deloitte szakértője.

Bodor Kornél elmondta: Másik megoldás lehet az úgynevezett naturális fedezés, amelyről akkor beszélhetünk, ha egy adott vállalkozásnak devizában vannak bevételei, és igyekszik ehhez formálni, alakítani a ráfordításait, azokat szintén devizában kezelni. A hazai cégek esetében ez azt jelenti, hogy azon kiadásaikat, amelyek korábban forintban merültek föl, most megpróbálják devizássá átalakítani. Ez a lépés együttműködést igényel az üzleti partner(ek) részéről, ám tulajdonképpen nem jelent bonyolult változtatást. Mivel azonban a bevétel és a ráfordítás időben sokszor eltér egymástól, a végeredményben továbbra is jelentkezhetnek bizonyos torzulások. A cégeknek ezért mindent el kell követniük annak érdekében, hogy a devizában megjelenő bevételeik és kiadásaik időben is szinkronban legyenek egymással.

A Deloitte szakértője hozzátette: További segítséget jelenthet a cégeknek, hogy a törvényalkotók is igyekeznek reagálni a jelenlegi helyzetre. A pénzügyi vállalkozások (hitelintézetek, biztosítók) kivételével jövőre már gyakorlatilag bármely vállalat, minden különösebb feltétel nélkül vezetheti euróban a könyveit. Ez az adminisztratív jellegű könnyités viszont csak akkor vezet eredményre, ha a cég bevételei és ráfordításai ténylegesen euróban keletkeznek, egyébként a változtatás önmagában nem segít a realizált és nem realizált hatások kiszűrésére. A társaság könyvvezetési pénznemének megváltoztatása a funkcionális pénznemére célravezető lehet a kockázatok kivédésére, hiszen az adott társaság, a könyvelésének pénznemét arra a – forinttól eltérő – devizára változtatja, amelyet tevékenységének túlnyomó részében alkalmaz.

Jelenleg is van lehetőség az áttérésre, a törvény azonban a váltás feltételéül szabja, hogy a társaságnak ma még az ügyletei bizonyos arányát - 2008-ban legalább 75 százalékát, 2009-ben 50 százalékát, 2010-ben már csak legalább 25 százalékát - igazoltan az adott, „kiszemelt” devizában kell bonyolítania.  A nemrég Parlament elé került törvényjavaslat ezen az adminisztratív feltételen könnyítene azzal, hogy az euróban történő könyvelésre áttérő cégeknél a (forinttól eltérő) devizában bonyolított ügyletekkel kapcsolatos elvárás a jövőben gyakorlatilag nulla százalék lenne – mondta Bodor Kornél.