Cégautóadó, adóelőleg-fizetés és szigorítások evásoknak
Számlamegőrzési kötelezettsége megsértése miatt magasabb mulasztási bírsággal sújtható az evás az idei évtől. Ugyanez vonatkozik arra is, aki alábecsüli a befizetendő adóelőleget. Miért éri meg mégis evásként adózni?
Adóelőleg-fizetésnél az evás vállalkozó negyedéves bevalló lesz, vagyis az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni a negyedévet követő hónap 12-éig, majd ezt az adóelőleget ki kell egészíteni december 20-áig az adóévben a számításaink szerint várhatóan fizetendő adó 90 százalékára. Arra ügyeljünk, hogy aki ezt legalább 5 százalékkal alábecsüli, azt mulasztási bírsággal büntethetik, és erre sajnos nem mentség, ha a vállalkozásnak nincs pénze ezt elutalni.
Szigorúbb nyilvántartási kötelezettség
2009-től a törvény szigorítja az evások nyilvántartási kötelezettségét azzal, hogy előírja az evaalany összes beszerzéséről és az igénybe vett szolgáltatásokról szóló számláinak megőrzését. 2009 februárjától az elévülésig, azaz a befizetést követő ötödik év végéig kell ezeket megőrizniük. Ha az adózó e kötelezettséget megsérti, az áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható! Ne felejtsük el, hogy a megőrzési kötelezettség a rontott számlákra is vonatkozik!
Az eva megfizetésével a vállalkozó egyszerre háromféle adókötelezettségét tudja le:
- egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót és az általános forgalmi adót;
- jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a társasági adót, a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót, a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót (független attól, hogy a végzett tevékenység tárgyi adómentes, közösségen belüli adómentes, 5 vagy 20 százalékos);
- nem adó ugyan, de nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni az eva-alany tevékenységében személyesen közreműködő tagja, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy után sem.
Azt se felejtsük el, hogy ha a vállalkozónak nincs a cége mellett olyan munkaviszonya, amely a heti 36 órát meghaladja, akkor ugyanúgy fizetnie kell a minimum járulékalap után a járulékokat, mintha nem evás vállalkozó lenne. Ha viszont van, akkor a járulékalap az eva-alap 4 százaléka, ez után kell a járulékokat megfizetni. Aki az eva hatálya alá jelentkezik, ne felejtse el, hogy az eván kívül számolnia kell még egy adófizetési kötelezettséggel, az iparűzési adóval, amely általában a bruttó bevétel 1-2 százaléka. Az evázni kívánó betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatnak, hogy továbbra is kettős könyveléssel, vagy pedig az egyszerűbb módszerrel, az úgynevezett bevételi nyilvántartással tesznek eleget majd az eva adózási szabályainak.
A cégautóadóról és a többi evásoknak szóló 2009-es változásról az Adózónán olvashat.