Az elemzők hozzáteszik, miközben a sütőipar nem tudott áratemelni ebben az évben, a sütőipari termékek fogyasztói átlagára 3-5 százalékkal emelkedett. Emellett nőtt a legnagyobb mennyiségben használt energiafajta,
az áram ára is több mint 40 százalékkal.  Ezzel együtt jóval tíz százalék felett emelkedett a földgáz és a gázolaj ára is. Mindezek a minimálbérrel és az ahhoz kapcsolódó járulékokkal, valamint a lisztár emelkedésével együtt már legalább 10 százalékos sütőipari áremelést indokoltak volna.
    
A sütőipari termelés és feldolgozás költségszerkezetében az anyagok, az energia és a munkaerő képezik a meghatározó tételeket. Az elemzők az anyagköltséget 35 százalékon - aminek 90 százalékát a liszt képviseli -, az energiaköltséget 27 százalékon, a béreket és járulékaikat 32 százalékon vették figyelembe, ebből a
költségszerkezetből adódik ugyanis a pékek legnagyobb problémája. Ezeknek a költségeknek az emelkedését gyakorlatilag még sohasem sikerült a pékeknek teljes mértékben érvényesíteniük az eladási áraikban.
   
A gyenge árérvényesítő képesség összefügg a kereskedelmi láncok saját sütödéinek működésével is. Ezek a sütödék már mintegy 15 százalékot szereztek meg a piacból, de árbefolyásoló képességük ennél sokkal magasabb - mutatnak rá az Agrár Európa Elemző-Tanácsadó Kft.-nél. Az elemzők úgy vélik, a sütőipar költségeinek emelkedése idén a már bejelentett energia-áremelkedések miatt tovább folytatódik. Ezen a tendencián szerintük az sem változtat, hogy a liszt ára várhatóan tovább csökken. A malomipart is sújtják ugyanis ugyanazok a tényezők, mint a pékeket - húzták alá az elemzők.   
   
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a sütőipar az élelmiszeripari átlagnál is alacsonyabb bért tud fizetni a dolgozóknak: ez  jelenleg mintegy havi bruttó 120 ezer forint. Az idei év első hat hónapjában az élelmiszeriparban dolgozók havi bruttó 152 ezer forintot kerestek.