A program eredményeként a többi tagállammal egy időben Magyarországon is jelentősen csökkennek a vállalkozásokat sújtó adminisztratív költségek, a felmérésben résztvevő hazai cégek pedig tapasztalataikkal közvetlenül járulnak hozzá a kedvező, vállalkozásbarát uniós jogi környezet kialakításához.

André Tamás, a Deloitte vezetési tanácsadási üzletágának menedzsere szerint az uniós program sikerének alapfeltétele, hogy kellően megalapozott módosítási javaslatok szülessenek a felmérések eredményeként, éppen ezért a folyamat kulcsfontosságú eleme az úgynevezett mérési fázis, illetve az ennek során összegyűjtött adatok minősége. A valós terhek felméréséhez elengedhetetlen tehát, hogy maguk az érintett vállalkozások is aktívan részt vegyenek adminisztratív terheik azonosításában, az ezekből eredő költségek felmérésében, illetve tapasztalataikkal hozzájáruljanak az egyszerűsítési javaslatok, megoldási lehetőségek kidolgozásához.

Kiemelte, hogy a Deloitte számít a hazai üzleti szereplők segítségére, jelenleg toborozza a projektben résztvevőket. A vállalkozásoknak a cég honlapján keresztül van lehetősége jelentkezni a felmérésekre:.  „Fontosnak tartjuk, hogy a cégek közvetlen szerepvállalásukkal, tapasztalataik megosztásával, az általuk szükségtelennek ítélt terhek ismertetésével, illetve az ebből származó többletköltségek bemutatásával hajlandóak legyenek részt venni a közös munkában.

A változások összességében már a közeli jövőben kedvezőbb gazdasági környezetet, és alacsonyabb adminisztratív terheket jelenthet a hazai vállalkozások számára is. A projektben résztvevő vállalatok vezetőinek tapasztalatait workshopok és személyes interjúk keretében szeretnénk megismerni, majd egy közös májusi rendezvényen, a program koordinátoraival közösen hatékony beavatkozási pontokat kívánunk felkutatni az adminisztratív terhek jelentős csökkentésére, többek között az ÁFA-szabályozás, a társasági jog és számvitel, illetve a kohéziós politika (EU-támogatások) területén.”

Alacsonyabb terhek az egészségesebb gazdaságért

Az Európai Bizottság 2007 tavaszán indította útjára gazdaságélénkítő és bürokrácia-mérséklő programját, amelynek lényege, hogy az Unió a szabályozás átalakításával 2012-re a negyedével csökkentse az üzleti szereplők közösségi jogból eredő, esetenként szükségtelen adminisztrációs költségeit, ami a várakozások szerint mintegy másfél százalékos GDP-növekedést, illetve új munkahelyteremtő beruházásokat is eredményez majd Európában.

A törekvés különösen időszerű, hiszen egy nemrégiben Ausztriában elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek mintegy fele az uniós jogszabályi rendelkezésekből származik (a másik fele az ország saját nemzeti szabályozására vezethető vissza), míg a mindenkori adminisztratív költségek közel fele közvetlenül a cégeket terheli. A terhek legnagyobb része jellemzően minden uniós országban azonos közigazgatási területek - így a pénzügy, a gazdaság és munkaügy, illetve az igazságügy - szabályozásaiból fakadnak, ezért a területért felelős minisztériumok az egyes tagállamokban mindenhol segítik a vizsgálatot végző tanácsadó cégeket.

Az Európai Bizottság korábban pályázaton választotta ki a gazdaságélénkítő projekt lebonyolításáért felelős partnereit: A konzorciumot Magyarországon a Deloitte vezeti, amelynek munkáját a Capgemini is segíti. A magyar kormány részéről - a többi érintett minisztériummal együttműködve - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is közreműködik a projekt megvalósításában.

A projekt megállapításai nyomán megszülető javaslatokat az Európai Bizottság 2009-től tárgyalja, és ezek alapján nyújtja be jogalkotási javaslatait az unió döntéshozó szerveihez, az Európai Parlamenthez, illetve a Miniszterek Tanácsához. A módosítások elfogadását követően az unió minden tagállamának ki kell majd igazítania a saját szabályait az új szempontoknak megfelelően, így a közös munkában tapasztalataikkal és észrevételeikkel résztvevő magyar vállalkozások közvetlenül is befolyásolhatják az uniós jogszabályi környezet kedvező, vállalkozásbarát alakulását.

Sok kicsi - sokra megy

Az adminisztratív terhek számszerűsítése az úgynevezett egyszerűsített költségmodell (SCM -standard cost model) segítségével történik, amelyet először 2002-ben Hollandiában alkalmaztak, de a kedvező tapasztalatok révén ma már általánosan elfogadott nemzetközi módszer. Az egyszerűsített költségmodell lényege, hogy a vizsgálat során az adott, érvényes jogi szabályozást értelmezhető, és hatásukat tekintve mérhető egységekre bontsa, majd felmérje az egyes egységekből eredő terheket, az eredmények összegzését követően pedig javaslatot tegyen a szabályozás egyszerűsítésére.

(Ha egy adminisztratív tevékenység példának okáért 3 munkaórát igényel, az ezt végző munkatárs átlagos órabére pedig 10 euro, akkor a tevékenység költsége értelemszerűen 30 euro. Ez a költség egyetlen vállalkozás esetében még nem jelentene kirívó kiadást, nemzetgazdasági szinten ugyanakkor mindez jókora adminisztratív terhet jelent: 100 ezer vállalkozással számolva, féléves végrehajtási gyakoriság mellett ez már nem kevesebb, mint 6 millió eurós költséget jelent évente.)

A felmérések szerint jelentős terhet jelent például mind a vállalkozások, mind a hivatali adminisztráció számára az unióban foganatosított ÁFA-ellenőrzések vélhetően túlzott gyakorisága, illetve az egyes ellenőrzésekkel töltött idő. Dániában például cégenként közel 7,5 órát töltenek a vizsgálattal a szakemberek, évente pedig mintegy 25 ezer vállalkozást (a cégek 9 százalékát) ellenőrzik ily módon, ugyanakkor Hollandiában, ahol az ÁFA-köteles cégek aránya a dán példához hasonlóan alakul, valamivel kisebb cégenkénti időráfordítás (7 óra) mellett mindössze 9 ezer vállalkozást (az összes cég 1százalékát) ellenőriznek, jelentősen karcsúsítva az ellenőrzéssel összefüggő kiadásokat. A vizsgálat szerint Svédországban ezzel szemben inkább több céget (az összes vállalkozás 17 százalékát) ellenőriznek, a kisebb időráfordítás (2-4 óra cégenként) révén azonban mégis kordában tarthatóak az ezzel összefüggő költségek. Hollandiára jellemző adat egyébként az is, hogy az ÁFA-köteles cégek mindegyike átlagosan 13 évente kerül sorra az ellenőrzéseknél.

A konzorcium a már említett egyszerűsített költségmodell (SCM) eljárásrendszere alapján elsőként már azonosította az összes uniós tagállam joganyagában az Európai Bizottság által kiválasztott európai uniós jogi aktusoknak megfelelő, azokat átültető tagállami jogszabályokat. Jelenleg a felmérésekhez szükséges toborzás zajlik. A felmérés eredményei alapján pedig meg kell határoznia azokat az uniós rendelkezéseket és jogi aktusokat, amelyek módosítása az adminisztratív terhek csökkentése végett indokolt.