Idegesen várták néhányan az évkezdetet az állampapírpiacon. Arra számítottak, hogy hirtelen megnő az eladásra kínált államkötvények mennyisége, ami az árfolyamok esését és ezzel párhuzamosan a hozamok emelkedését vonja majd maga után. A túlkínálattól való félelmet az táplálta, hogy 2008 elején több magánnyugdíjpénztár (mnyp) - köztük a piac harmadát magáénak mondó és 440 milliárd forint összegű vagyont kezelő OTP Mnyp. - bevezette a választható portfóliókat.

Holott csak 2009 elejétől kötelező a szabály, hogy a magánnyugdíjpénztár három eltérő részvényhányadú befektetési csomagot köteles felajánlani a tagoknak, akik saját maguk választhatnak közülük, ennek híján - életkoruktól függően - automatikus besorolással kapják meg a nekik járó "pakkot". A legfeljebb 10 százalékban részvényt tartalmazó klasszikus portfólió annak jár, akinek maximum öt éve van hátra a nyugdíjig, akinek még 5-15 éve, azt besorolják a 10-40 százalék közötti részvényhányadot tartalmazó kiegyensúlyozott portfólióba, aki pedig 15 évnél többet húz még le munkában, annak a növekedési portfólió dukál, 40 százalék feletti részvénybefektetéssel.

A tagság átlagéletkorát alapul véve a pénztárakban felhalmozott vagyon döntő részét már nem az eddig szokásos 80-90 százalékban, hanem 50 vagy ennél is kisebb százalékban kell majd állampapírba fektetni, s helyükbe részvények léphetnek. Elemzők ezért arra számítanak, hogy az új rendszerhez először csatlakozó magánkasszák csaknem 300-400 milliárd forint összegű államkötvényt öntenek a piacra.

A piaci turbulencia egyelőre elmaradt, s bár az állampapírhozamok enyhén emelkedtek, ezt sokkal inkább a nemzetközi piaci helyzettel indokolják az elemzők, semmint a nyugdíjkasszák nyomásával. A kedvező fejleményt jórészt az magyarázza, hogy az OTP Mnyp. már tavaly ősszel nekilátott a befektetések átalakításának, hogy év végére a korábbi 20 százalék alattiról 40 százalékra tornázza föl az átlagos részvényhányadot, mint ezt Nagy Csaba, a pénztár ügyvezető igazgatója egy tavalyi sajtótájékoztatón bejelentette.

A piaci sokk elkerülését segíti az is, hogy az új befektetési rendet ugyancsak 2008. januártól bevezető többi kassza - az AXA, az Aranykor, az Erste, az Évgyűrűk és a Honvéd magánnyugdíjpénztárak, továbbá a várhatóan júniustól csatlakozó Aegon Mnyp. - folyamatosan alakítja majd át a meglévő befektetési állományt. Miután azonban az Aegonnak több mint 300 milliárd forintos vagyont kell átrendeznie, és a többi kasszának együttesen csaknem 400 milliárd forintnyit, a viharfelhők nem tűntek el teljesen az állampapírpiac egéről.

"A közepes és hosszú lejáratú papíroknál átmenetileg túlkínálat is felléphet, ami akkor okozhat komolyabb árfolyamcsökkenést, ha a kötvényeladások egybeesnek a külföldi befektetők vásárlási kedvének csökkenésével" - jelezte a HVG-nek Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A pénztári vagyonok átrendezésének elméletben a budapesti tőzsde haszonélvezője lehetne, csakhogy a pénztárak alapvetően nem magyar részvényekkel kívánják feltölteni az új portfóliókat. A hazai piacon jelentősen csökkent ugyanis a befektetési célpontok száma, így a vagyonkezelők inkább a közép- és kelet-európai régió, illetve a világ más piacai felé mozdulnak. Az új rendszerben a hazai pénztárak körében egyre népszerűbbek lehetnek a külföldön már elterjedt áru- és ingatlanpiaci, valamint az alternatív befektetések is.

Jóval kisebb izgalommal fogadták az új befektetési lehetőséget a magán-nyugdíjpénztári tagok, mint a tőkepiaci szereplők. A pénztáraktól megtudtuk: a levélben megszólított tagságnak általában 10-15 százaléka élt a választás lehetőségével, ráadásul többségük azért ragadott tollat, hogy a törvény által előírtnál kisebb kockázatú befektetési csomagba kérje át magát. Az OTP magánkasszájánál például a 70 ezer választó tag közül negyvenszer annyian kérték a legkisebb kockázatú, viszont várhatóan legkisebb hozamú portfóliót, mint ahányan egyébként a nyugdíjig hátralevő évek alapján erre kényszerülnének. A magasabb kockázattal, de hosszú távon jelentős hozamtöbblettel kecsegtető, minimum 40 százaléknyi részvényt tartalmazó befektetési csomag mellett viszont a választani hajlandó tagok 76 százaléka döntött, holott életkoruk alapján 89 százalékuknak ez járna. Annak ellenére határoztak így, hogy az OTP kassza adatai szerint ilyen magas részvényhányadú portfólióval az előző tíz évben évi átlagos 6 százalékos reálhozamot érhettek volna el, míg a legkisebb kockázatú csomaggal csak 4 százalékot.

A tagok egyéni számláján jóváírható hozamot természetesen befolyásolja az is, hogy a befizetett tagdíjból mennyit vonhat le egy pénztár költségként, a működési és likviditási tartalék javára. A tavalyi 6 százalék után az idén 4,5 százalékra kellett volna csökkenteni a levonást, de a pénztárak egy év haladékot kaptak. Így 2008-ban csak 5,5 százalékig kell leszorítaniuk a költséghányadot, amit 2009-ben kell majd 4,5 százalékra lefaragni.

Nem hitt az AXA Mnyp. 210 ezer tagjából választó csaknem 19 ezer fő sem a hosszabb távon a részvénybefektetések hozamelőnyét igazoló statisztikáknak, ugyanis mindannyian a nekik szántnál kisebb kockázatú befektetés mellett voksoltak. "A munkáltatók előre jelezték, hogy a tagság kockázatvállalási hajlandósága nincs szinkronban a törvényi besorolásokkal" - mondta a HVG-nek Zolnay Judit, az AXA Mnyp. elnöke, miért nem lepődött meg az eredményen. Más kérdés, hogy életkoruk miatt a nem választó kasszatagok csaknem 80 százaléka a magas részvényhányadot és egyéb kockázatosabb befektetést tartalmazó növekedési portfólióba került. Az arányok azonban nincsenek kőbe vésve, később bárki választhat magának egy másik befektetési csomagot.

(A változtatásért többnyire fix 2 ezer forintos díjat számítanak fel a pénztárak, s a fordulónapot a tag maga határozhatja meg.) Zolnay arra számít, hogy a hozamkülönbségek a kockázatosabb portfólió felé terelik a most még túlságosan is biztosra menő tagokat, s nem fordítva. Reményeit a 2006 márciusában alapított - ugyancsak az AXA-csoporthoz tartozó Prémium Mnyp. eredményeire alapozza. Ez volt ugyanis az első olyan magánkassza Magyarországon, amelynél tartósan 50 százalék feletti részvényhányadot céloztak meg egyéb magas kockázatú, de nagy hozammal kecsegtető befektetések, például kockázati tőkealapok mellett. Az új pénztárat azoknak ajánlják, akinek még húsz-negyven évük van hátra a nyugdíjig, s vonzó lehet számukra a szokványostól eltérő portfólió. A kezdeményezés sikerét igazolja, hogy a taglétszám az indulástól számítva 2007 végére 24 000-re nőtt. Egyébként 2009 januárjától a Prémiumban is elérhetők lesznek konzervatívabb befektetési csomagok, de a tagság 96 százaléka - koránál fogva - továbbra is azt a portfóliót kapja, amit eddig.

Tavaly még úgy tervezte az Aegon Mnyp., hogy az elsők között vezeti be a különböző kockázatú portfóliókat, de az ősz végén már úgy döntöttek, 2008 második felére halasztják azt. Indoklásuk szerint a rendszer bevezetésének feltétele a központosított tagdíjbeszedés biztonságos működtetése, amely azonban Ludvai Judit, az Aegon Magyarország Nyugdíjpénztár vezérigazgatója szerint csak hónapok múltán teljesülhet, azaz ekkor kerülhet a tagok által befizetett díj azonnal a saját számlájukra.

A központosított beszedés következtében fellépő azonosítási problémák miatt még tavaly november környékén is függőszámlán tartották nyilván az összes magánkasszatag többségének adott évi befizetéseit, miután az adóhivataltól a pénztárakhoz továbbított tagdíjat nem tudták összepárosítani az egyéni számlák adataival. A napokban kedvező fejleményként közölték az Erste Mnyp.-nál, hogy a 2007. évi befizetések 80 százalékát már jóváírták az egyéni számlákon, s folyamatosan egyeztetnek a fennmaradó állományról.

Ez azonban Mohr Lajos ügyvezető igazgató szerint nem akadályozza az új portfóliók elindítását, mivel a pénztártagok korábban felhalmozott vagyonát így is be tudják fektetni a kiválaszott vagy automatikusan járó befektetési csomagba, csak a nem azonosított új befizetések kerülnek átmenetileg a függőszámlára, s emiatt a legkisebb részvényhányadú klasszikus portfólióba. Hasonló indokok miatt döntöttek az Évgyűrűk Mnyp.-nél is az új befektetési rend elindításáról, holott egyelőre csak októberig vannak rendezve a befizetések az egyéni számlákon. "Az adattovábbítás rendje miatt két hónapig mindenképpen függőszámlán parkolnak majd a befizetések, tehát a jövőben is számolni kell azzal, hogy a tag teljes vagyona nem kerül be azonnal a kiválasztott portfólióba" - jelezte a HVG-nek Fórizs Sándor ügyvezető igazgató.

Papp Emília