Fordulópontot hozhat a takarékszövetkezeti szektor életében a Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet augusztus 1-jei - eddig példa nélküli - bankká válása. Ha a takarékszövetkezetként második-harmadik legnagyobb, ám a bankok között parányi (2,5 milliárd forintos saját tőkéjű, 26 milliárdos mérlegfőösszegű) Kinizsi a banki szorítóban is megállja a helyét, többen követik majd a példáját. Ám miközben a nagy takarékszövetkezetek - akár banki formában, akár a hagyományos, szövetkezeti elveket követve - önállóak maradhatnak, a kicsik tucatjaira fúziók, beolvasztások várnak. "A takarékszövetkezetek piaci lehetőségei beszűkültek, jövedelmezőségük egyre romlik" - állapította meg a hitelintézetekről készített 2007. első negyedévi jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Ráadásul 2008 elejére valamennyi takarékszövetkezetnek minimum 250 millió forintos saját tőkét kell felmutatnia, és új, az európai uniós normáknak megfelelő kockázatkezelési szabályokat kell bevezetnie. "Veszprém megyére koncentráló regionális bank leszünk, országos pozíciókra nem törekszünk" - szögezte le a HVG-nek Lakatos Antal, az immár 17 fiókkal bíró, újdonsült Kinizsi Bank Zrt. vezérigazgatója és legnagyobb, közel 33 százalékos tulajdonosa. Lakatos 1992-ben került az 1958-ban alapított, akkoriban még Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezethez, amely épp a csődbe ment Ybl Bankban beragadt 100 millió forintja után futott.

"Már akkor azt tervezgettem, hogy a másfél milliárd forintos mérlegű takarékszövetkezetből egyszer majd bank lesz, s az álmom 15 év alatt valóra vált" - mondta a bankvezető. A Kinizsi Bank azonban sajátos módon tagja maradt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ) és az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (OTIVA) is. Így a ma már veszprémi székhelyű banknak a jövőben is be kell szállnia a jelenleg 140 takarékszövetkezetet integráló, állami részvétellel tevékenykedő OTIVA biztonsági - az esetlegesen bajba jutottakat kisegítő - tőkealapjába. S mivel a banki licenccel együtt új tevékenységekre egyelőre nem kért engedélyt, devizaműveleteket - akárcsak az integráció többi tagja - ezután is csak közös ernyőbankjukon, a Takarékbankon keresztül végezhet.

"Normális üzleti megfontolás volt részünkről, hogy a Kinizsi köztünk maradjon, ezért módosítottuk az alapszabályunkat is" - tájékoztatta a HVG-t Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője, aki egyelőre nem nyilatkozott arról, milyen új érdekellentétek keletkezhetnek az amúgy is feszültségekkel terhelt takarékszövetkezeti szektorban egy részvénytársaság megjelenése miatt. A részvényesek tulajdonosi érdeke ugyanis sokkal közvetlenebb, mint a szövetkezeti tagoké, mivel az utóbbiak "egy tag egy szavazat" elvű tulajdonlása nem tükrözi a valós erőviszonyaikat. (A mintegy kétszáz részvényessel alakult Kinizsi Bankban például Lakatosnak és két másik magánszemélynek együtt többsége lett.) Ráadásul a szövetkezeti tagok - akik általában szövetkezetük ügyfelei is - részjegye személyhez kötődik, nem forgalmazható, és nincs árfolyama, míg a részvényt pénzzé lehet tenni (vagy a szabadpiacon, vagy zárt körben, a társaság többi tulajdonosa közt).

"A szövetkezeti mozgalom nosztalgia, részvénytársasági formában működő bank is ugyanolyan emberközpontú lehet, ezért mi is gondolkodunk a bankká alakuláson" - szögezte le Dobay Gábor, a független (semmilyen takarékszövetkezeti tömörüléshez nem tartozó) Siklósi Takarékszövetkezet elnöke. A Kinizsinél méretesebb, 43 milliárd forintos mérlegfőösszegű Siklósnak azonban még 200 millió forintot kellene összegyűjtenie a bankká váláshoz, annak előfeltétele ugyanis a 2 milliárd forintos jegyzett tőke.

"Jóllehet egy takarékszövetkezetben nem jelennek meg a valós tulajdonosi viszonyok, ezt a szövetkezetet én szerveztem 1972-ben, s egyelőre ebben a formában szeretnék tovább dolgozni" - hangsúlyozta Béke Lászlóné, a 23 milliárd forintos mérlegével és 13 fiókjával hatodik legnagyobb Polgári Takarékszövetkezet elnöke. Szerinte a takarékszövetkezetek ismerik a legjobban a falut, az ott lakók pénzügyi helyzetét és igényeit. A 2006-ban elfogadott új, a takarékszövetkezeteket és a gazdasági társaságokat közelebb hozó szövetkezeti törvény adta lehetőségekkel azonban Polgáron is élnek majd: ősszel bevezetik például a befektető tag intézményét. Utóbbi kifejezetten azért szállhat be a szövetkezetbe, hogy nyereségre tegyen szert. Az egy tag egy szavazat alapelv azonban a befektetőre is érvényes, a befektetői részjegyeket pedig csak a szövetkezet tagjaira lehet (a rá eső vagyonnal arányos árfolyamon) átruházni, azaz piacuk nincs. Újdonság viszont, hogy egy szövetkezeti tag a tagságnak akár a 10 százalékát is képviselheti, és szavazhat is a nevükben.

"Mutatóink alapján mi is lehetnénk bank, de maradunk szövetkezet" - jelentette ki Gellért Imre, a közel 46 milliárd forintos mérlegfőösszegével és bő 3 milliárd forintos tőkéjével minden szempontból a legnagyobb takarékszövetkezet, az orgoványi elnöke. Gellért hisz a közösségi tulajdonlásban és ellenőrzésben, ami esetükben 15-16 ezer taggal is működik, mivel szolgáltatásaikat - klasszikus módon - elsősorban a tagok veszik igénybe.

"A Szigetvári Takarékszövetkezet a szó szoros értelmében a vidék bankja. Tagjaink a konzervatív szövetkezeti eszméken szocializálódtak, fel sem merül bennük, hogy részvényesek is lehetnének" - mondta Kiss Endre, a 40 milliárd forintos mérlegfőösszegű, 2 milliárd forint saját tőkéjű szövetkezet vezetője, aki idén áprilisig az OTSZ elnöke is volt. "A takarékszövetkezeti integráció most ismét szoros kényszer lesz, akárcsak 1993-1994-ben, amikor az akkoriban 268 tagból álló szektort talpra kellett állítani. Azóta több mint száz takarékszövetkezet veszítette el az önállóságát, és most újabb egyesülési hullám várható" - vetítette előre.

"2007 év végére minden működő takarékszövetkezetnek meglesz az előírt saját tőkéje" - jósolta Varga. (Tavaly év végén mindenesetre még két tucat takarékszövetkezetnek volt 250 millió forintnál kisebb a tőkéje.) Némi mozgás már tapasztalható: idén tavasszal például a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet bekebelezte a domoszlóit, a nyáron pedig Hajdú Takarék néven egyesült a hosszúpályi és a hajdúsági szövetkezet. Legutóbb, július közepén adott zöld utat a PSZÁF a Jászárokszállás és Vidéke Takarékszövetkezetnek, hogy magába olvaszthatja a tőkéjét 2006 végére teljesen elveszített, felügyeleti biztos által irányított tarnamérait.

"Önállóak szeretnénk maradni. A 250 millió forintos tőkét saját erőnkből összeszedtük, elektronikai rendszerünk jól működik. A jövedelmezőségünk lehetne ugyan jobb, de helyben így is piacképesek vagyunk" - fejtette ki a vele hasonló cipőben járók között feltehetően népszerű véleményét a legkisebb, alig több mint 1 milliárd forintos mérlegű, tavaly 3,7 millió forintnyi profitra szert tevő Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet egyik vezetője.

Gyenis Ágnes