2007. december. 29. 15:17 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. január. 02. 13:07 Vállalkozás

Hol adózik a külföldi számlára érkező bevétel?

Hogyan kell számolni a járulékot evás vállalkozás kiegészítő tevékenységet végző beltagjai után? Non-profit szervezet lakásértékesítése áfaköteles-e? Hogyan adózik a nyugdíjas munkavállaló? Magyarországon kell-e adót fizetnie annak a cégnek, amelynek bevételét külföldi számlára utalják? Olvasóink kérdésére Béres Molnár Gergely adószakértő válaszol.

Web áruházat működtetek, és az esetleges adómegtakarítás kapcsán gondolkodom rajta, hogy az itthoni vállalkozás helyett egy Európai Off-Shore, vagy Szlovák cégként működnék tovább. A kiszállítást végző futárszolgálat részéről nincs akadálya, hogy egy nem itthoni számlára utalják át az utánvételesen beszedett összegeket. A bevétel így egy nem magyarországi számlán keletkezne, így itthon nem kellene adóznom. Túl egyszerűen gondolom ezt, és ez így legális egyáltalán, vagy nem? 

A kedvezményezett részére történő átutalás más, mint a tevékenység végzésének helye. A kettős adózás elkerülését célzó OECD Modell Egyezmény értelmében a telephely meghatározásában azt kell figyelembe venni, hogy az adott társaság rendelkezik-e a kérdéses országban állandó üzleti hellyel vagy pedig olyan független képviselővel, aki a társaság nevében szerződések kötésére jogosult illetve árukészletet tart fenn a megbízójához érkező megrendelések kielégítésére. Az Ön által adott információ szerint a termékértékesítés Magyarországon történne. Ezek szerint a webáruház magyarországi tevékenysége változatlanul Magyarországon lenne adóköteles. 

Olyan evás társas vállalkozás (Bt), melynek kiegészítő tevékenységet végző beltagjainak bevételi elszámolási kötelezettségük van, hogyan számolja ki a járulék-alapot? Pontosabban az alap az a teljes bevétel, ami az EVA alapja is, vagy a teljes bevétel 10 százaléka, mint az egyéni vállalkozóknál?

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. A járulékalap - adózási szempontból - nem függ az eva hatálya alá tartozó bevételtől. A járulékalapot képező jövedelmet nem határozza meg jogszabály, az a társaság döntésétől függ.

Társadalmi (nonprofit) szervezet csak alaptevékenysége van, tulajdonában levő ingatlanát (családi ház) eladni szándékozik 15 millió forintért. Az összegből olcsóbbat venne, és a többit bankba kötné le, amiből több éven keresztül tudna működni, természetesen alaptevékenységre költené. (Egyházi fiatalok szövetsége). Ez ugye áfát nem érint? Nem volt új építésű a ház. Mivel nem vállalkozásra használta, társasági adót sem érint?

A lakóingatlan értékesítése a tárgyi adómentes értékesítés közé tartozik. Megjegyzem, nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. A lakóingatlan értékesítése akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek, ha az kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgálta.

Találok-e valahol mintát 2007. évi bérszámfejtésre, amikor a dolgozó normál munkabért kap és nyugdíjban is részesül. Miként adózik a nyugdíj, hogy kapcsolódik a 2007. évi munkabérhez?

A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az adót fel kell számítani, de azt nem kell megfizetni. Hatása, hogy összege csökkenti a kedvezményes SZJA kulcs (18 %) alá tartozó összeget, melynek maximuma 1,7 millió forint. Így a nyugdíjas munkavállaló – nyugdíjától és keresetétől függően – lehetséges, hogy a magasabb adósáv (36 %) szerinti adót lesz kénytelen megfizetni.

2001-ben vásároltam egy telket, amit szeretnék eladni és a bevételt teljes egészében lakásvásárlásra fordítani (már befizettem 10 százalékot egy újonnan épülő lakásra melynek várható átadása 2008. december). Az SZJA-törvény változása szerint kell-e jövedelemadót fizetnem, ha csak 2008-ban tudom eladni? Továbbá, ha még 2007-ben sikerül eladnom a telket, kell-e jövedelemadót 2008. május 20-áig megfizetni és a következő évben visszaigényelhetem-e az APEH-től mivel 2008. decemberben kerül a tulajdonomba a lakás.

A telek értékesítésének az adózása (adóalap meghatározás, adókulcs) nem változik meg, de a realizált jövedelem adómentesen már nem használható fel lakásvásárlásra 2008. január 1-jétől. Így – adózási szempontból - kedvezőbb a telek 2007. évi értékesítése, ha lakást kíván vásárolni az elkövetkezendő években.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakás célú felhasználásának minősül az is, amikor a magánszemély olyan lakást vásárol (leendő lakóparkban, társasházban), amely csak a jövőben fog elkészülni, azzal, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény. Így a lakásra teljesített befizetéseket érvényesíteni lehet a 2007. évi SZJA bevallásban és azt követően is.

Egy Bt. tulajdonosa vagyok, ami gyakorlatilag nem működik, de megszüntetni nem tudom, mert azt mondták, hogy amíg APEH tartozás van a cégen, addig nem lehet megszüntetni.

Felszámolási eljárás keretében APEH tartozással is meg lehet szüntetni egy Bt-t, de a megszűnt Bt. adótartozása a beltagot fogja terhelni.

Édesapámtól lakást örököltem ebben az évben, az illetéket még nem állapították meg (hozzávetőleg kiszámoltam), a lakást eladtam. Majdnem azon az értéken, mint amire a hagyatéki végzésben értékelték. Hogyan kell ezek után jövőre az adót befizetnem. Azt az információt kaptam, hogy az örökösödési illeték is adófajta, ezért az eladott lakás ára után csak a különbözetet kell adóznom, mint jövedelmet. Valóban így van ez?

Az SZJA törvény szerint öröklés esetén, az ingatlan megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Az adózásban ezt az értéket kell szembeállítani az értékesítési árral. Ezen kívül egyéb költségeket is figyelembe vehet (például: az ingatlanra vonatkozó örökösödési illeték, ügyvédi költség, stb).

Rokkantnyugdíjas vagyok, kiegészítő tevékenységként a lakásomon magán-óraadással foglalkozom. Magánszemélyként kértem az adószámot, tehát a vállalkozási igazolványt nem váltottam ki. Kérdésem: az óradíjból kell-e 11 %-os egészségügyi járulékot vagy egyéb tb. járulékot fizetnem a személyi jövedelemadó mellett?

Ha a magán-óraadásból származó jövedelem nem kifizetőtől (belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó) származik, akkor 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ilyen esetben Önt más járulék nem terheli. Ezenkívül csak a személyi jövedelemadót kell még fizetnie.

2007. október 27-től II. cs. rokkantsági nyugdíjat fogok kapni, előtte 9 hónapig munkanélküli segélyt kaptam. Magánnyugdíj pénztár tagja vagyok, úgy gondoltam mivel lerokkantosítottak /még nem végleges/ kiveszem egy összegben a magánnyugdíj pénztárba befizetett összeget. Kérdésem az lenne, hogy ez adóterhet nem viselő járandóság-e? Be kell számítani az adóalapba, de nem kell utána adózni?

Abban az esetben, ha Ön jogosult az egyösszegű nyugdíjszolgáltatásra és három éves magánnyugdíj pénztári tagsági viszonnyal is rendelkezik, akkor az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás adómentes. Így azt nem kell beszámítani az adóalapba és adót sem kell utána felszámítani.