Régi és új elvárt adó

A kormány két hete foglalt állást az új adó ügyében. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített régi és az új elvárt adó között az lesz a különbség, hogy a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek, míg az új lehetővé teszi, hogy a vállalkozó bizonyítsa: valóban nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges. Továbbra is az árbevétel 2 százaléka lenne az adóalap, és a mértéke 10 vagy 16 százalék lenne.

A kormány két változatban tárgyalta a törvényjavaslatot, s elképzelhető, hogy a két javaslat "mixelése" valósul meg, ami nem új adónemet, hanem az adótörvények több módosítását jelenti - mondta Veres János. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy Magyarországon 315 ezer vállalkozásból - legalábbis papíron - 118 ezer veszteséges, 16 ezer pedig nulla forint adót fizet. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer nem fizet adót, közülük 108 ezer veszteséget jelent.   
   
Mindkét változat szerint a vállalkozásoknak kell fizetniük egy minimális adót, amely társas vállalkozásoknál a korrigált bevétel két százalékának 10 illetve 16 százaléka, egyéni vállalkozásoknál pedig a jövedelemadó-alap két
százaléka. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek  megfizetni ezt a minimális adót, azoknak bizonyítaniuk kell, hogy ténylegesen veszteségesek, vagy adóalapjuk kisebb, mint a korrigált árbevétel két százaléka - tette hozzá Veres János.
        
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az elvárt adóból származó bevétel része a konvergencia-programnak, amelynek maradéktalan tejesítését fontosnak tartja, így ha az kiesne, akkor az egyensúly megőrzése érdekében a kiadásokat kellene csökkenteni. A Pénzügyminisztérium eredetileg azzal számolt, hogy a cégeket és egyéni vállalkozókat érintő elvárt adóból mintegy 60 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. Ha az elvárt adó a második félévben lép be, akkor 30 milliárd forint bevételt jelentene, a kieső másik 30 milliárd forintot pedig az egyensúlyi tartalékból fedezi a költségvetés.
      
Kedden több érdekvédelmi szervezet is negatívan nyilatkozott az elvárt adó új tervezett formájáról. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a módosított elvárt adó bevezetése jelentős adminisztratív többletterhet okozna a vállalatoknak, többletmunkát jelentene az adóhivatal munkatársainak, ugyanakkor nem eredményezi a kormányzat által elvárt bevételt. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) keddi közleményében diszkriminatívnak és a gazdasági versenyképességet csökkentő intézkedésnek tartja az elvárt adót, a szövetség újabb adóterhek helyett kívánatosabbnak tartaná az adóbeszedés hatékonyságának növelését. A Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) is úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja az elvárt adót.

A Fidesz elhibázottnak tartja, hogy a kormány döntése szerint az elvárt adó helyett az APEH szigorúbb ellenőrzéssel szorítaná adófizetésre a jelenleg adót nem fizető vállalkozásokat - jelentette ki Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere hozzátette: nem csak alkotmányjogilag, de a szakmailag is elhibázott a kormány döntése, amely szerint az elvárt adó helyett az APEH szigorúbb ellenőrzéssel kívánja elérni, hogy az adót jelenleg nem fizető vállalkozások megfizessenek egy minimális társasági adót, illetve személyi jövedelemadót, amelynek mértéke a korrigált bevétel két százaléka. A Fidesz sem ezt, sem az ingatlanadó 2008-as bevezetését nem támogatja - jelentette ki.