2007. január. 04. 17:45 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. január. 04. 18:03 Vállalkozás

Barabú – egy jól működő franchise bukása

A spanyol eredetű, egyedi ruházattal foglalkozó franchise-hálózat 1996-ban jött be Magyarországra. Nyolc év elteltével azonban már egyetlen üzlettel sem rendelkeztek.

A spanyol eredetű, egyedi ruházattal foglalkozó franchise-hálózat 1996-ban jött be Magyarországra. A koncepció alapjául az szolgált, hogy a vásárló meg-tervezheti saját pólóját, nadrágját és szinte bármilyen ruhadarabját, amelyet a helyszínen elkészítenek. Harminc féle színben több száz mintából lehet választani, amelyet 10 másodperc alatt nyomnak rá egy speciális gép segítségével a ruhadarabra.

Az első itthoni egység soproni megnyitását követő három hónap alatt több mint 4000 pólót értékesítettek, ami meghaladta a 12 millió forintos bevételt. Nyolc év elteltével már egyetlen üzlettel sem rendelkezett a hálózat, annak ellenére, hogy az évek alatt a budapesti egységek mellett több vidéki üzletet is kiépítettek a franchise szabályai szerint. Budapesten 4 üzlettel dolgoztak, többek között a Váci utcában és a Duna Plázában, vidéken pedig Pécsett, Debrecenben, Nyíregyházán, illetve a legsikeresebb helyszínen, Sopronban. Emellett nyaranként Siófokon is jelen voltak. Ám utolérte őket a magyar átok, a honi piac áldatlan állapota.

A spanyol rendszergazdával kötött megállapodás szerint eredetileg 10-15 egység nyitását vették tervbe az induláskor, ebből négy budapesti és több vidéki üzlet meg is valósult, ám néhány komoly akadályba ütköztek. A cég magyar honlapja szerint még két üzletük a ruházati szegmens szereplője, de a Barabúnak valójában már két éve nincsenek aktív egységei. A cégvezető szerint újjá lehetne éleszteni itthon a Barabú üzletláncot, ha találnának egy tőkeerős befektetőt, aki felkarolná a koncepciót az esetleg már meglévő profilja mellé. Ésszerű magyarázat A jelenlegi helyzet kialakulását a cég vezetője több tényezővel magyarázta. Egyrészt a magyarországi gazdasági körülmények és a piac ellehetetlenülése nem tette lehetővé a hosszú távú talpon maradást. Elmondása szerint a piaci szegmensben uralkodó üzleti viszonyok nem kedveznek az itthoni ruházati üzletágnak. Ez alatt érthetjük az olcsó és silány minőségű, főként kínai termékek piaci jelenlétét, amelyek alacsony árfekvésével nem tudtak versenyre kelni a cég egyébként jó minőségű, és nem is horribilis áron forgalmazott termékei. Ehhez járult a hálózat egyedi termékeinek hamisítása. Több vonalon is átvették – természetesen minden jogalap nélkül – a Barabú termékekhez feltűnően hasonlító termékek, minták forgalmazását egyes üzletek. "Valószínűleg ugyanez a társaság máshol is terjesztette az úgynevezett koppintott termékeket, így a Tesco és a CBA egységeiben is kaphatóak voltak" - mesélte.

Rossz minőségű pólókra nyomták rá a Barabú különleges mintáit, amely hamar tönkrement a mosásban, ezáltal rombolva a cég hitelét. Mintegy másfél éves bírósági hercehurca után sikerült elérniük, hogy nekik ítéljék az őket természetesen megillető jogokat, a vétkes hamisító üzlet részére pedig 44 ezer forintos büntetést szabtak ki. Mindezt másfél év után. A Barabú példája is jól mutatja, hogy miként bukhat meg egy jól működő hálózat a hazánkban uralkodó piaci állapotok miatt. Amikor a koncepció spanyol rendszergazdája – akitől egyébként semmilyen segítséget nem kapott a magyar átvevő – hazánkba látogatott és ráébredt, hogy milyen viszonyok uralkodnak itt, s komolyan megdöbbent.