„Azt döntöttem el először, hogy mivel nem akarok foglalkozni, és a legvégén a divattervezés maradt. Azt viszont már a legelején tudtam, hogy nem szeretnék nagyszériás dolgokat készíteni: nem akartam hozzájárulni a túltermeléshez” – ökodivatos sorozatunk második részében Szilágyi Andrea NES-ét mutatjuk be.
Szilágyi Andrea először a Bukaresti Művészeti Egyetem divattervező szakán végzett, majd Párizsban a Sorbonne-ra járt, ahonnan egy év után a Studio Bercot-ba jelentkezett át. A gyakorlati ideje alatt kezdett el cipőket tervezni a ruhák mellett, és majdnem cipőboltot is nyitott Párizsban. Ma szabadúszóként dolgozik itthon, emellett megalapította saját cipőmárkáját, a NES-t.
Folyamatosan kereste munkája értelmét, és többször is abba akarta hagyni a tervezést. Bár nem feltétlenül világmegváltásra törekedett, mégis felületesnek érezte a divatipart, és azon gondolkodott, hogyan tudna jobban hinni munkájában.
Az újrahasznosítás volt az első lépés: tíz évvel ezelőtt kezdett el ezzel foglalkozni – használt farmerekből és bőrökből készített lábbeliket –, és három újrahasznosított kollekciója is készült. Majd szinte teljesen elhagyta a NES-t: anyuka lett, éttermet nyitott, biozöldséges közösséget alapított. De szabadúszóként továbbra is tervezett, amivel szélesedtek munkakapcsolatai.
„Megtaláltam egy kis csapatot Nyíregyházán, a Nesttát, akik az üzemük energiaszükségletének egy részét napenergiából nyerik, meggymaggal fűtenek, ráadásul elítélteknek tanítanak be egyszerűbb munkafázisokat. Aztán találtam olyan bőrt, amely nemcsak növényi cserzésű, hanem komposztáláshoz is „előaktiválták”, és akár 4-6 hét alatt lebomlik. Illetve egy raktárnyi elfekvő és újrahasznosítható bőrt is fellelt. Szép lassan minden a helyére került.”
Ha valaki a fenntarthatóság szempontjaira is ügyel a tervezés során, alkalmanként kompromisszumot kell kötnie. A bőr használatát etikailag sokan megkérdőjelezik, így Andrea igyekszik újrahasznosított bőröket használni. Mostanában ananászból készült bőrhelyettesítővel is kísérletezik.
Tavaly nyári vegán kollekciójának darabjai újrahasznosított textilekből, bútortextilekből, krepp- vagy műanyag talpakkal készültek. Andrea kifejezetten elegáns darabokat tervezett, hogy ellentmondjon annak a sztereotípiának, miszerint a vegán termékek „tramplik és csak aktivistáknak valók”. A magassarkú cipők egy része fasarkakkal készült a FabLab Budapest közreműködésével. A vegán modelleket, illetve tavaly őszi-téli kollekciót részben az NKA támogatásával készítette.
Cipőit olyan nők veszik, akik tudatosan élnek, és foglalkoznak magukkal kívül-belül: odafigyelnek arra, hogy mit esznek, mit kennek a bőrükre, és mit viselnek. Vásárlói között magyarok és külföldiek körülbelül fele-fele arányban találhatók.
Varga Judit cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/4-es számában.
Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? Keresse az újságárusoknál a HVG Extra Business friss számát, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! De el is jöhet a HVG Extra Business Szalon következő estjére, ahol a cikkben szereplő szakértők beszélnek a történetmesélésről.
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
Tényleg elég, ha van egy pipa vagy három csík a ruhán?
Egy tervező, aki vevőinek elmeséli a ruhák születésének történetét
