A pénz nem számít, de vásárláskor hajlamosak alkudni, és igenis megnézik, hogy amire költenek, az ár-érték arányban megfelelő-e. Emellett ragaszkodnak a minőséghez, az egyediséghez és márkákhoz is a magyar gazdagok.
Gábor az ötvenes évei végén jár. A napjai többé-kevésbé ugyanúgy telnek: reggeltől késő délutánig dolgozik saját cégében, ahonnan – akárcsak a vállalat többi munkatársa – a fizetését is kapja. Nem keveset, mivel ő a cég alapító-vezérigazgatója, cégvezetőként milliós bért kap. De a havi fizetése és hosszú évek során felhalmozott, több milliárd forintos összvagyona köszönő viszonyban sincs egymással.
Különbség gazdagok és gazdagok között
Gáborhoz hasonlóan a legtöbb magyar milliárdos vállalkozóként gazdagodott meg, és jellemzően nem azért dolgozik, mert különben nem tudná eltartani a családját, hanem mert számára a munka jelenti az életet – mutat rá Madarász János, a gazdagok világával foglalkozó Burzsuj blog szerzője. Ezek a milliárdosok vásárlásaikat a keresetükhöz igazítják, tartalékolnak. A „semmittevés” inkább azokra a gazdagokra jellemző, akik nem milliárdosok ugyan, de több száz millió forintjuk van, így megtehetik, hogy nem élnek aktív üzleti életet.
Az, hogy ki számít gazdagnak, persze viszonylagos. Magyarország leggazdagabb emberei regionális összehasonlításban nem kirívóan tehetősek – így például Romániában is bőven akadnak olyanok, akik összehasonlíthatatlanul gazdagabbak náluk.
Bár a magyar ultragazdagok többsége vállalkozásból szerezte a pénzét, az utóbbi években látványosan kettévált ez a kör: van, aki a piacról, más a politikai kapcsolataiból tollasodott meg. A „rejtőzködő”, jellemzően kormányzati kapcsolatokkal bíró gazdagokat „vámpírmilliárdosoknak” nevezi a bankvilág, mondván: nem transzparensek, azaz „nem mernek a fényre jönni”.
Másrészről viszont a mai magyar gazdagok jóval „láthatóbbak” 5–10 évvel ezelőtti társaiknál. 2016-tól már nem nyújt névtelenséget egyetlen ország sem, és az offshore ügyleteket is egyre kevésbé lehet titokban tartani. Svájc kapott ugyan néhány év haladékot, de 2018 őszétől már az ottani bankoknak is ki kell adniuk az adatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar adóhatóság tudni fogja, kinek van külföldön bankszámlája, értékpapírszámlája, biztosítása vagy egyéb befektetése.
Persze kiskapu most is van, és ezt ki is használják a magyar gazdagok. „Adózási szempontból optimálisan kialakított cégstruktúrák számos országban vannak, ezeken keresztül a nagy tőke legálisan, adózottan, cégeken átfolyatva tud adóoptimális helyzetbe kerülni” – magyarázza Karagich István, a privátbanki üzletágat rendszeresen elemző BloChamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója.
A csúcsgazdagok vagyona jórészt pénzügyi befektetésekből, személyes üzletekből, lakóingatlanokból áll, a készpénz az összvagyon 15 százaléka, míg gyűjtemény és nemesfém mindössze 1-2 százalék. Ami a gazdagodás dinamikáját illeti, inkább egy szűkebb réteg gyarapodik intenzíven, míg a vagyonosok nagyobb részére csak szerényebb mértékű gazdagodás vagy stagnálás jellemző.
A gazdagok vásárlásai
A magyar gazdagok költéseit Karagich István szerint a családi háttér éppúgy befolyásolhatja, mint a végzettség, a lakhely vagy a vagyon megszerzésének körülményei. A szakember szerint a magyar ultravagyonosok – bármiről legyen is szó – jellemzően a minőséget, a magas színvonalat keresik, de emellett az ár-érték arányra is odafigyelnek. Terméktudatosak, és csak akkor költenek szívesen, ha érzik, hogy az a szolgáltatás kifejezetten nekik szól.
Forgalmazóktól hallani gazdag magyar vásárlók alkudozásairól szóló történeteket is. Önmagában az alkudozás nem idegen a gazdagok körében, de nem mindegy, milyen terméknél teszik ezt. Óravásárláskor például elfogadott gyakorlat, de ruhavásárlásnál már nem – ettől függetlenül idehaza az utóbbira is van példa. Az ilyen kínos jelenetek azért is fordulnak elő, mert a magyar újgazdagok közül sokan viszonylag rövid idő alatt lettek vagyonosok, és nem tanultak meg viszonyulni a gazdagság státusához.
A Burzsuj blog szerzője szerint egyébként a magyar gazdagokra korábban nem volt jellemző, hogy különösebb gondot fordítottak volna az öltözködésükre, ez azonban az utóbbi években megváltozott. Jóllehet már Budapesten is vannak luxusmárkákat árusító üzletek, a magyar gazdagok inkább külföldre – leginkább Bécsbe – járnak vásárolni, mert ott jóval nagyobb a választék. Ezen kívül vannak olyan autómárkák is (mint például a Bentley vagy a Rolls Royce), amelyeket újonnan csak külföldön lehet beszerezni. Vannak ugyanakkor olyan szolgáltatások, amelyek idehaza is világszínvonalúak, ilyen például a gazdagok körében szintén népszerű plasztikai sebészet.
A magyar gazdagok költekezéseinek egy része valójában befektetés. Körükben nagy a kereslet például a tömbarany iránt, de a drága, nem mindennapi használatra szánt luxus sportautókat is ármegtartó tulajdonságuk miatt vásárolják. A műtárgyak között a festmények a legkelendőbbek, van, amikor egy-egy műalkotásért több tízmillió forintot fizetnek ki. A csúcsgazdagok közül többen borba fektetnek, Csányi Sándor OTP-vezérnek és Demján Sándornak is van például saját borászata.
Jelzésértékű befektetések
Madarász szerint a hivalkodóbb gazdagok számára azért fontosak a luxustermékek, mert így tudják maguknak és a környezetüknek jelezni, hogy a gazdagok közösségéhez tartoznak. Ez persze nem csak a termékekre vonatkozik. Sokan például azért kezdenek el vitorlázni, mert így kerülhetnek be abba a körbe, ahol hozzájuk hasonló vagyonos emberek vannak.
„A költés és a társadalmi jelenlét biztosításába fektetés egyaránt státusszimbólum. Biztosan nincs annyi megszállott vadász, mint amennyien rendszeresen vadásznak, és biztosan nincs annyi megszállott vitorlás, mint amennyien rendszeresen vitorláznak. Miként azt is meg merem kockáztatni, hogy nem minden futballklub tulajdonos fanatikus focirajongó. Ezek a kapcsolatépítésről és a társadalmi, gazdasági státus megjelenítéséről is szólnak” - összegzi Karagich.
Az viszont nem jellemző a magyar gazdagokra, hogy vagyonukat közösségi oldalakon mutogatnák. Persze ettől még előfordulnak extrémitások, mint például annak a gazdag magyarnak az esete, aki a nappalijában tárolta a vadonatúj Ferrariját.
A fenti cikk teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/4-es számában. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? Keresse az újságárusoknál a HVG Extra Business friss számát, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!