Külföldön élő magyarok

Ha nincs külföldi kapcsolatépítésre fordítható pénz, határon túli magyarok is segíthetnek, akik fantáziát látnak a termékünkben. Nyilván egyszerűbb, ha minket keres meg valaki, mert tetszik neki a termékünk, de hasznos lehet a barátok, rokonok, ismerősök kapcsolati hálóját is feltérképezni, hátha van valaki, aki számunkra érdekes országban él, és nem áll tőle messze a kereskedelem vagy a marketing. Nem ritka, hogy ezek a beszélgetések megakadnak egy ponton, de az is előfordulhat, hogy épp egyet akarunk a leendő partnerrel. A tárgyalások eredményességéhez érdemes feltérképezni a kinti piacot, az együttműködéshez kapcsolódó költségeket, és olyan konstrukciót kigondolni, amely mindegyik félnek megéri. Külföldön élő, a helyi jogszabályokat, fogyasztói szokásokat, partneri igényeket, piaci veszélyeket és adottságokat jól ismerő kapcsolat sikeresebbé teheti a piacra lépést.

Valaki beleszeret a termékünkbe

Előfordulhat, hogy valakinek megtetszik a termékünk, és annyi energiát és pénzt hajlandó mozgósítani a sikeréért, amennyire nem is számítottunk, vagy legalábbis nagyon meglepődünk rajta. Ez hatalmas segítség lehet, mert új piacra lépni úgy, hogy nem ismerjük az országot, a versenytársakat, a fogyasztói szokásokat, és még pénzügyi forrásunk sincs rá – finoman szólva is kihívásos. Ha olyan partnerrel hoz össze minket a sors, aki valóban üzleti lehetőséget lát a termékünkben, abból mindkét fél komolyan profitálhat. Viszont – ahogy minden más üzleti lépésre, úgy erre is igaz – már az elején pontosan tisztázni kell, ki mit vár a másiktól, és hogy pénzben, energiában, ötletben mit tud beletenni az üzletbe.

Ételérzékenységből pénz: egy kényszerből született sikersztori

Két kiugrott újságíró meg egy mérnök saját étkezési korlátaira alapozva indított nem mindennapi kekszgyártó vállalkozást. A nem csak érzékenységgel küzdők számára készült gasztroszociális „fast food” alig több mint két év alatt az európai piacok után Ázsiában is bemutatkozott.

Nyitottság

Masszírozás közben üzleti ügyeket megbeszélni gyümölcsöző lehet – főként akkor, ha masszőrünk érdeklődik a munkánk iránt, és az is kiderül, hogy barátai exportcéget üzemeltetnek. Egy ilyen beszélgetés következménye az is lehet, hogy néhány héten belül egy távol-keleti szakmai vásáron találjuk magunkat. E lehetőségben persze erős a véletlen faktor (vagy a sors keze – ki miben hisz), de a lényeg sokkal inkább az, hogy bátran meséljünk arról, mi is a munkánk. Szakmai beszélgetéseken is jól jön, ha röviden és figyelemfelkeltően össze tudjuk foglalni, mivel foglalkozunk, és ez kinek és miért lehet érdekes. Ha az ember lelkes, akkor nem esik nehezére magával ragadóan előadni, miért szuper izgalmas, amivel foglalkozik. Bátran meséljünk arról is, hogyan vágtunk bele, miért pont ezt csináljuk – mindenki szereti a termék mögötti történetet, és kapcsolódási pontokat is könnyebb így találni.

Rugalmasság

Ha új piacra akarunk lépni, előfordulhat, hogy a márkanévvel, a dizájnnal, a fő üzenettel kapcsolatban rugalmasnak kell lennünk. A nagyoknál is láthattunk már olyan példákat, hogy egy-egy márkanév balul sült el idegen piacon: nem megjegyezhető vagy olyan jelentése van a helyi szlengben, ami felülkódolja az eredetit, nevetségessé téve a terméket. Akár névváltoztatásról, akár módosított dizájnról van szó, ne kapkodjuk el a döntést. Mérlegeljük, támogatja vagy nehezíti-e a brand életét, ha két névvel futunk. A csomagolás megváltoztatása segíti-e az értékesítést, a módosítás belefér-e a termékünkkel kapcsolatos elképzelésekbe, magunk miatt csináljuk-e vagy egy megrendelő miatt. Utóbbi esetben nyilván az sem mindegy, hogy a megrendelők mennyit költenek nálunk. Nem feltétlenül kell végletekben gondolkodni, sokszor a kompromisszumos döntés az igazi megoldás.

Kommunikációs csatornák felülvizsgálata

Vannak olyan marketing-, reklám-, pr- és kommunikációs eszközök – terméktől, szolgáltatástól függően –, amelyeket a hazai piacon könnyedén használunk. Ezek kiválasztása lehet tudatos döntés, korábbi tapasztalatok vagy vásárlói igények következménye. Új piacra lépve érdemes ezeket felülvizsgálni. Itthon például lényegesen kevesebben használják a Twittert, mint Nyugat-Európában. Egy hazai márka még bőven kihagyhatja elsődleges kommunikációs csatornái közül, de például Írországban már az újságírótól a taxisofőrig mindenki azt kérdezi majd tőlünk, milyen néven talál meg minket a Twitteren.

Újratervezések

Kis cégként, kezdő vállalkozóként, startupként az ideális cégméret meghatározása, a beruházások ütemezése, a bérek megállapítása, az árazás eleinte komoly kihívás, de idővel beletanul az ember. Amikor viszont külföldi piacra lépünk, az egész szinte elölről kezdődik. Mások az árak, más árréssel kell számolni, eltérőek a költségek, más a fizetési határidő, az ügymenet és az adminisztrációs igény, és néha nekünk kell megelőlegeznünk a gyártás költségeit. Vannak országok, ahol egyszerűen csak az itthon szokatlan tárgyalási stílus nehezíti a dolgunkat, és minden más egyszerűbb és kiszámíthatóbb. De persze az sem ritka, hogy olyan elvárásokat, mennyiségeket vagy árakat fogalmaznak meg, amelyek számunkra nem vállalhatók, legalábbis a működésünket veszélyeztetnék.

Kovács Andrea és Salgó Andrea cikkét teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2016/4-es számában. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? Keresse az újságárusoknál a HVG Extra Business friss számát, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!