A hazai IKT szektorban foglalkoztatottak aránya alapján (150 000 fő)  Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban - áll az IVSZ közleményében. A szervezet attól tart, hogy az új keretszámok veszélyeztetnék ezt a pozíciót.

„A teljes hazai export közel 20 százalékát produkáló magyar szoftverexport kivéreztetését eredményezheti a kormány felsőoktatási keretszámokról szóló döntése. A meghatározóan magyar szellemi teljesítményre épülő piac már ma is súlyos szakemberhiánnyal küzd, ha ez a tendencia tovább folytatódik, az magyar vállalatok behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek.” – mondta Laufer Tamás, IVSZ elnöke.

Az IVSZ szerint a szakemberképzés kulcsa a magyar informatikai, távközlési és elektronikai szektor és a magyar szoftverexport fejlődésének. A  szoftverexport a hazai mintegy 1 000 milliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva.

A folyamatosan növekvő szoftver export miatt az IKT területe az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Sőt, megfelelő fejlesztéspolitikai- és exportprogram esetén a fenti 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac 5 év alatt megduplázható lenne, s ennek következtében több tízezer új munkahely jöhetne létre. A szakemberek számának további csökkenése esetén ezt a lehetőséget Magyarország egészen biztosan nem tudná kiaknázni - áll a közleményben.