A legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 2010-ben átlagosan 65 százalékos volt a bevándorlók foglalkoztatottsági rátája, ami csupán 2,6 százalékponttal marad el a helyben születettek átlagos foglalkoztatottsági rátájától.

Németországban a bevándorlók foglalkoztatottsága kismértékben elmarad az átlagtól, 64 százalék volt 2010-ben, de jelentősen nőtt a tíz évvel korábbi 57 százalékhoz képest.

Az alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalók körében a bevándorlók felülreprezentáltak, részarányuk meghaladja a Németországban születettek arányát, a magas képzettséget igénylő szakmákban pedig fordított a helyzet. Ennek oka az lehet, hogy a többségi társadalomban kialakult kép szerint a bevándorlók nem különösebben képzettek, de szorgalmasak, ezért a csekély képzettséggel rendelkező migránsok könnyebben jutnak munkához - véli Thomas Liebig, az OECD szakértője.

Hozzátette: általában véve a bevándorlók nehezebben tudnak helyezkedni, mint a németországi születésű munkavállalók. Egy-egy álláspályázaton a németek a bevándorlókhoz képest háromszor nagyobb valószínűséggel jutnak el a kiválasztási folyamat második szakaszába, amelyben a munkavállaló és a lehetséges munkaadó személyesen találkozik, vagyis a migránsok átlagosan háromszor annyi álláspályázatot írnak, mint a németek, mire behívják őket egy állásinterjúra.

A szakértő szerint az előítéletek lebontásához, az integráció előmozdításához emelni kellene a bevándorlók arányát a közszférában, mert a például rendőrként, tanárként vagy önkormányzati ügyintézőként dolgozó bevándorlókkal kapcsolatba kerülő németekben így nagy valószínűséggel kialakul az a meggyőződés, hogy a bevándorlók a társadalom szerves részét alkotják. A migránsok aránya azonban egyelőre csekély a közszférában. "Németország átaludta az utóbbi éveket" - idézték berlini beszámolók az OECD szakértőjét.

Az integráció ügyének jelentőségét mutatja, hogy tavaly tizenöt évet tekintve a legtöbb, csaknem egy millió  bevándorló érkezett az országba, köztük bő 40 ezer magyar, 12 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A hullám az idei első félévben tovább emelkedett, hat hónap alatt több mint 500 ezer bevándorló érkezett Németországba, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A Magyarországról érkező bevándorlók száma 46 százalékkal nőtt, 25 415 volt a január-júniusi időszakban.