2013-as béremelés: az infláció mindent visz
Hiába tervez több cég is béremelést 2013-ra, egy felmérésből az derül ki, hogy ennek átlagos mértéke alatta marad a várt infációnak. Azaz: a reálbér bárhatóan csökkenni fog. Ráadásul a cafeteria szabályainak változása ugyancsak juttatásokat vehet ki a munkavállalók zsebéből.
A munkáltatók 2013-ra vonatkozó béremelési és juttatási terveit vizsgálta a Devise Hungary Kft. és a Simconsult az elmúlt hetekben. A felmérésben 386 vállalat vett részt. A megkérdezett munkáltatók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy béremelést tervez 2013-ra, de az átlagos növekedés csupán 4 százalék körül várható, míg az infláció meghaladja majd az 5 százalékot, vagyis a reálbér csökkenni fog. Kifejezetten bércsökkentő tervei viszont csak a válaszadók 3 százalékának vannak – mondta el Dara Péter, a Devise Hungary Kft. ügyvezetője.
Azoknál a vállalatoknál, ahol a bérezésről munkaköri szintenként döntenek, a legkisebb emelést az ügyviteli dolgozók kaphatják, míg a legnagyobbat a felsővezetők. Dara Péter kiemelte, hogy a felsővezetők esetében a vállalatok 6 százaléka tervez bércsökkentést, ezzel ellentétben ez a döntés az ügyviteli alkalmazottakat nem fenyegeti.
Amikor arról kellett nyilatkozni, milyen szempontok alapján változnak a fizetések, a válaszadók 70 százaléka a szervezet gazdasági helyzetét nevezte meg első helyen, 54 százalék emelte ki az egyéni teljesítményt a második helyen, és az infláció követése csak a harmadik helyre szorult.
Az újabb megszorítás várakozó álláspontba helyezte a munkáltatókat
Matolcsy György október 17-én bejelentett újabb megszorító csomagja sok vállalat cafeteria-terveit felborította. Dara Péter elmondta, hogy a megkérdezettek 47 százaléka még nem tudja, hogyan is alakulnak náluk 2013-ban a béren kívüli juttatási csomagok, egyelőre a szabályozásra várnak. 13 százalékuknál jelenleg sincs, és nem is tervezik bevezetni a cafeteriát, három százalékuk tervezi, hogy a következő évtől adnak, és 2 százalékuk 2013-ban meg szünteti ezt a juttatást. A megkérdezetteknek csupán a 29 százaléka mondta azt, hogy nem várható semmiféle változás ezzel az elemmel kapcsolatban.
Fata László cafeteriaszakértő egy október eleji felmérés adatait ismertette. Ebben 291 munkáltató között vizsgálták, miként reagálnának, ha növekedne vagy csökkenne a béren kívüli juttatások közterhe (a feldolgozott adatokat szolgáltató munkáltatók összesen 60 392 munkavállalót foglalkoztatnak – a szerk.). A szakértő emlékeztetett, hogy 2012-ben összesen 30,94 százalék közterhet kell fizetni a munkáltatónak a leggyakrabban használt béren kívüli juttatások után (a juttatás értékének 1,19 szeresét alapul véve 16 százalék személyi jövedelemadót és 10 százalék EHO-t).
A felmérés eredményeiből azt lehetett kiolvasni, hogy 30 százalékos közteher mellett 22 ezren részesülnek cafeteriában, de egy esetleges ötven százalékos emelkedésnél, nekik csupán a hetedük kapna béren kívüli juttatást. Az államháztartási bevételek tekintetében 20 százalékos közteher mellett lenne legmagasabban az adóbevétel, tehát ennél magasabb szintű közteher esetén sem valószínű, hogy érdemi változás lenne költségvetési szempontból.
Fata László elmondta, hogy amíg nem tudni biztosan, miként alakulnak a jövő évi cafeteriára vonatkozó közterhek, lehetetlen tervezni. Hozzátette, hogy az 51 százalék körüli közteher „riasztóan” hathat. Így, ha jövőre minden elemen 51,17 százalékos adó lesz, előfordulhat, hogy bérré alakítják a cafeteriát. A szakértő hozzátette, hogy ilyen magas közterhek esetében azoknak a munkáltatóknak érdemes majd cafeteriát adni, akik a konkurenciától próbálják majd átcsábítani a legtehetségesebb szakembereket.
Mik a legkeresettebb állások?
Kovács András, a Grafton munkaerő-közvetítő cég munkatársa a legkeresettebb állásokról és azok bérezéséről beszélt. A szakértő elmondta, hogy (a jobline.hu hirdetéseiből is kimutathatóan) a legtöbb hirdető a gyártás, mérnöki, illetve műszaki területen keres munkatársat (34 százalék). A második legkeresettebbek az IT/telekomos munkakörök (20 százalék), harmadik helyen pedig a pénzügyi és számviteli szakemberek állnak (14 százalék). Keresettek továbbá a kereskedelemben, értékesítésben dolgozók (10 százalék), valamint az ügyfélszolgálatosok (8 százalék).
A legkeresettebb állásokat és a hozzájuk tartozó bérezést Kovács András az alábbi táblázatokban mutatta be (az összegek forintban, bruttóban értendők – a szerk.):
| mérnőki állások | junior | tapasztalt | vezető |
| minőségügyi mérnök | 220 000 - 300 000 | 350 000 - 500 000 | 600 000 - 1 M |
| gyártástámogatás, folyamatmérnök | 220 000 - 280 000 | 320 000 - 450 000 | 450 000 - 550 000 |
| projektmérnök | 220 000 - 280 000 | 280 000 - 500 000 | 500 000 - 900 000 |
| karbantartó mérnök | 220 000 - 300 000 | 350 000 - 500 000 | 500 000 - 600 000 |
| informatikai állások | junior | tapasztalt | vezető |
| Java-fejlesztő | 350 000 - 400 000 | 400 000 - 1 M | 1 M fölött |
| quality assurance (tesztelő) | 300 000 - 400 000 | 550 000 - 700 000 | 800 000 fölött |
| rendszergazda, üzemeltető, mérnök | 350 000 - 500 000 | 500 000 - 800 000 | 600 000 fölött |
| pénzügyi terület | junior | tapasztalt | vezető |
| junior kontroller | 250 000 - 300 000 | ||
| kontroller | 350 000 - 450 000 | ||
| senior könyvelő | 450 000 - 650 000 | ||
| ügyfélszolgálati munkatárs | 260 000 - 300 000 |
Régiós összehasonlításban Kovács szerint Varsóban a legjobb a bérezés a szolgáltatói központok tekintetében (1500 euró). Romániában, ezen belül is Kolozsváron ennek csupán a felét lehet megkeresni. Elsősorban ez az oka annak, hogy egyre több cég oda települ. Kiderült, hogy Magyarország Szlovákiával és Csehországgal versenyképes.
Munkáltatói költségek tekintetében szintén Lengyelországban a legelőnyösebb foglalkoztatni, ott 22 százalékos a terhelés, Magyarországon ez a szám 28,5 százalék, míg a legmagasabb terheket Szlovákiában róják ki 35,2 százalékkal.
| Béren kívüli juttatások - másként |
| Magyar Miklós, a Xerox közép-kelet-európai és izraeli HR igazgatója egyéni véleménye szerint önmagában a bérezéssel nem lehet motiválni a dolgozót, legfeljebb bizonyos irányba terelni az alkalmazott figyelmét. Ezért is tartja fontosnak, hogy a munkáltató ne csupán pénzbeli juttatásban gondolkodjon. Példaként említette, hogy plusz bér helyett kedvezmény lehet, ha a dolgozó heti egy napot home office-ban dolgozhat, vagy lehessen kivenni bizonyos teljesítmény, vagy sikeres projekt lezárta után extra szabadnapot. De akár a rugalmas munkaidő is kellő motiváció lehet, például kismamák esetében. Magyar Miklós szerint ezekben az esetekben a végrehajtás a lényeg, az, hogy a munkáltató az ilyen lépéseket hogyan kommunikálja a dolgozók felé. |
