A magyar lakosság döntő többsége támogatná a mobilitás növelésének irányába tett kormányzati lépéseket – ezt állapította meg egy közvélemény-kutatás, amit a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megrendelésére idén májusában készítettek a magyar lakosság körében, számolt be a gazdaságkutató intézet. A közvélemény-kutatás arra kereste a választ, hogy milyen szakpolitikai eszközök révén növelhető a magyar munkavállalók mobilitása.

A válaszadók szerint a munkaerő mobilitása leginkább jelentős bértámogatással, valamint bérlakással illetve bérlakás-támogatással lenne növelhető. A megkérdezettek közel háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy személy szerint ösztönzőleg hatna rá, ha az állam bérlakás-támogatás útján segítené őt abban, hogy a lakóhelyétől távol vállaljon munkát. Kiderült ugyanakkor, hogy egy alacsonyabb összegű bértámogatást a válaszadók kevésbé gondolnak ösztönzőnek, mint egy bérlakás-támogatást. Ennek alapján a lakhatási támogatás hatásos szakpolitikai eszköz lehet az álláskeresők mobilitásának növelésére a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint.

Az intézet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a mobilitás növelése csak akkor hozhat látványos foglalkoztatás-bővülést, ha a beruházások révén a munkakereslet is emelkedik.

Már készül a rendelet

Múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján megjelent az a még néhány napig véleményezhető kormányrendelet-tervezet, mely szerint a kabinet az álláskeresők más régióban történő munkába állását lakhatási támogatással segítené. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtittkára szerint a lehetőséggel csak néhány ezren élhetnek majd. Ez egyelőre elenyésző lenne ahhoz a számhoz képest, ahány embernek munkába kellene állnia ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatottság megfelelő szintű legyen. Az 57,2 százalékos magyar foglalkoztatási ráta az Európai Unióban az utolsók között van, és több százezer új munkahellyel lehetne érdemi változást elérni.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium által publikált kormányrendelet-tervezet az álláskeresők mobilitásának serkentésével növelné a foglalkoztatottságot. A magyar munkavállalók mobilitása ugyanis érdemben elmarad a nyugat-európai államoknál regisztrált szinttől, ami komoly akadálya a foglalkoztatás bővülésének. Ezt a problémát korábban az Európai Bizottság is külön kiemelte a Magyarországgal foglalkozó anyagaiban.

A kereslet és a kínálat földrajzi összekapcsolását célzó, álláskeresői mobilitást erősítő kormányrendelet-tervezet hatékony eleme lehet a foglalkoztatás ösztönzését célzó aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek – állapítja meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt.. Az uniós támogatások felhasználásával megvalósítani kívánt program alapeleme, hogy a regisztrált munkanélkülieket az állam oly módon ösztönözze a költözéssel együtt járó munkavállalásra, hogy az álláskeresők számára legfeljebb a mindenkori minimálbér összegéig lakhatási támogatást nyújt. Az összesen másfél évig tartó támogatási periódusban nyújtott lakhatási támogatás kiterjedne ugyanúgy a lakásbérleti díjra is, mint a közüzemi számlák támogatására.