A munkahelyek számának növekedése egyrészt új álláshelyek létrehozásából, másrészt a jelenlegi munkaerő egyenletesebb kihasználásából, valamint a feketemunka kifehérítéséből származhat. A kutatóintézet várakozásai szerint a bővítés egyharmada piaci alapon, másik része pedig szociális jellegű megoldásokkal hozható létre. 

Az egyes mezőgazdasági ágazatok piaci kilátásai alapján 2020-ig egyedül a gyümölcságazatban bővülhet komolyabban a foglalkoztatás az AKI szerint, a magas élőmunka-igényű ágazatban ugyanis akár 20-30 százalékos növekedés is elképzelhető. Mérsékelt munkahely-teremtési lehetőség mutatkozik még a zöldségtermesztésben és az állattenyésztésen belül a sertéságazatban. 

A vidéki foglalkoztatás növekedéséhez így a piaci alapú mezőgazdaság legfeljebb 26 ezer új munkahellyel járulhat hozzá. Az alaptermeléshez kötődő tevékenységek - például helyi feldolgozás és értékesítés - nyomán további 18-25 ezer munkahely jöhet létre. A szociális alapú foglalkoztatás bővítése újabb 50-75 ezer álláshelyet eredményezhet, míg a termelést elősegítő állami támogatások további 35 ezer munkahely létrejöttéhez járulhatnak hozzá - írta a lap.