2012. május. 11. 07:45 MTI Utolsó frissítés: 2012. május. 11. 07:33 Karrier

Még mindig tartoznak a volt maléveseknek

A volt maléves dolgozók a mai napig nem kapták meg a felmondási időre járó bérüket, illetve a végkielégítést. A szakszervezetek tüntetni készülnek, ha továbbra is csak hitegetik őket - írja pénteki számában a Népszava.

Több volt maléves dolgozó is megerősítette a Népszavának, hogy a mai napig nem kapták meg a felmondási időre járó bérüket, illetve a végkielégítést. A márciusi fizetéseket április utolsó napjaiban utalta át a tulajdonos állam az állami bérgarancia terhére. A végkielégítés jogosságát ugyan a tulajdonos elismerte, de az elbocsátott dolgozók egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak sem az összegről, sem a kifizetés időpontjáról.

A volt malévesek attól tartanak, hogy erre valójában már nincs fedezet. Becslések szerint 1,5-2 milliárd forintból tisztességesen lezárhatná az állam az utcára tettek ügyét - írja a Népszava. A lap információi szerint eddig az 1.500 volt maléves 15-20 százaléka talált új munkahelyet, többnyire alacsonyabb bérért.

Csorba Attila, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) vezetője a Népszavának elmondta: a két leányvállalat elbocsátott dolgozói április elején kapták kézhez a felmondólevelüket, s akkor meg kellett volna kapniuk a felmondási időre járó bért és a végkielégítést. A Malév vezetői akkor a dolgozók türelmét kérték, és azt ígérték, május 10-ig kifizetik a járandóságokat.

"Tegnap többen is felhívtak, hogy előleg címén egyhavi bért utalt csak át a vállalat, a felmondási időre, szabadságmegváltásra járó pénznek, illetve a végkielégítésnek se híre, se hamva" – mondta Csorba Attila. Hozzátette: az emberek elfogadták a kifizetések csúszását, de most már dühösek, és ha a tagság úgy dönt, a szakszervezetek készek tüntetni.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.