Tényleg az elmúlt húsz év legnehezebb felvételije elé néznek az idén továbbtanulók? Csődbe mehetnek-e az egyetemek és főiskolák a 2012-es keretszámok miatt? Igaz-e, hogy olcsóbb lesz osztrák vagy szlovén egyetemen tanulni, mint itthon? Összegyűjtöttük a 2012-es felvételivel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
Tényleg sokkal kevesebben tanulhatnak ingyen, mint az előző években?
Igen, a 2011-es 53 ezer helyett idén csak 33 928 elsőéves tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en részösztöndíjasként tanulhatnak. Az összlétszám csökkentése jóval jelentősebb, mint amire a tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv alapján számítottak (a terv 2012-re 38 milliárdos elvonást célzott meg a felsőoktatásban). A rektorokat elsősorban a bölcsész-, a jogi, a társadalomtudományi és a gazdasági szakok keretszámának megvágása érte felkészületlenül: a bölcsészképzések államilag támogatott hallgatói létszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal, a gazdaságit 4650-nel vette vissza a kormány.
Miért éppen a jogi és a gazdasági szakok keretszámát csökkentették drasztikusan?
Az oktatási államtitkár szerint jogi és gazdasági végzettséggel könnyen el lehet helyezkedni, és a jövedelmek is meghaladják az átlagos béreket, így ezek a hallgatók „gond nélkül” törleszteni tudják majd a tanulmányaik finanszírozására felvett diákhitel 2-t. A keretszámok átrendezésétől emellett azt várják, hogy jóval többen felvételiznek majd műszaki, informatikai és természettudományi szakokra – ez azonban leghamarabb két-három év múlva éreztetheti a hatását.
Van-e esély bekerülni ezekre a szakokra?
A legnépszerűbb gazdasági szakokra már 2011-ben is 450 feletti pontszámmal lehetett bejutni, a ponthatárok idén még magasabbak lesznek. Már csak azért is, mert búcsút inthetünk a 480 pontos rendszernek, 2012-ben már 500 lesz a maximális pontszám – ezzel a változtatással azok a diákok járnak jól, akik nyelvvizsga és OKJ-s tanfolyamok helyett emelt szintű érettségivel gyűjtenek többletpontokat.
A műszaki és a természettudományos szakokon könnyebb lesz a felvételi?
Igen is, meg nem is. Bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár többször úgy nyilatkozott, hogy jelentősen megemelték a műszaki, természettudományos és informatikai képzések állami keretszámát, valójában kevesebb elsőéves tanulhat teljesen ingyen, mint 2011-ben. A műszaki képzések állami ösztöndíjas létszáma 9850-ről 8000-re, a természettudományi szakoké 5200-ról 4000-re, az informatikáé 6400-ról 3600-ra csökkent, vagyis e helyekre valószínűleg több ponttal lehet majd bekerülni, mint tavaly. Részösztöndíjas helyet azonban tényleg könnyebb lesz szerezni. A három kiemelt területen összesen 15 350-en tanulhatnak szeptembertől úgy, hogy a tanulmányaik költségének felét az állam állja. E képzésekre várhatóan alacsony pontszámmal is be lehet majd kerülni – kérdés, hogy a felvett hallgatók közül végül hányan szereznek majd diplomát. A helyzet most sem jó, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjainak például 20-40 százaléka morzsolódik le.
Magánfőiskolán lehet-e ingyen tanulni?
A magán- és alapítványi főiskolák alapképzéseinek állami támogatását megvonta a kormány; ezekben az intézményekben – ilyen például a Kodolányi János Főiskola, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola vagy az Általános Vállalkozási Főiskola – szeptembertől csak fizetős alapszakok indulnak majd, mesterképzésre viszont még kaptak állami ösztöndíjas helyeket.
A 2012-es keretszámok miatt csődbe mehetnek az egyetemek?
Emiatt idén még egyetlen egyetem vagy főiskola sem fog bezárni, a keretszámvágás csak az első évfolyamot érinti, a többi évfolyamon ugyanannyian tanulnak majd, mint eddig – utánuk ezután is megkapják az állami támogatást az intézmények. Három-négy éven belül azonban több egyetemi, főiskolai kar szűnhet meg vagy integrálódhat, a Magyar Rektori Konferencia szerint a felsőoktatási rendszer ilyen rövid idő alatt huszonöt százalékosnál jelentősebb létszámváltozást nem bír ki. Elsősorban az államilag alig támogatott gazdasági, társadalomtudományi és jogi képzéseket indító karok vannak veszélyben, ezek közül is a vidéki intézményeké, amelyek nem tudják felvenni a versenyt a nagyvárosok tudományegyetemeivel, valamint a budapesti főiskolákkal és egyetemekkel.
Mit csinálhatnak azok, akik nem szereznek államilag finanszírozott helyet?
A keretszámokon felül az egyetemek és főiskolák bármennyi fizetős hallgatót felvehetnek, emellett több területen lesz részösztöndíjas képzés. Kérdés, hogy érdemes-e egy évvel elhalasztani a felvételit, a jövő évi keretszámokról ugyanis még semmit nem tudni. Még az is elképzelhető, hogy az ideinél is alacsonyabbak lesznek.
Tényleg többe kerülnek szeptembertől a fizetős szakok?
Bár 2011 végén nyilvánosságra került egy olyan minisztériumi táblázat, amely alapján az állami ösztöndíjas helyekről lecsúszó hallgatóknak a jelenlegi költségtérítés durván kétszeresét kellett volna fizetni szemeszterenként, végül maguk a rektorok is meglepődtek, milyen alacsonyan húzta meg a féléves tandíj felső határát a kormány. A legtöbb szakért húsz-harmincezer forinttal kell majd többet fizetni, mint eddig. A Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapképzésén 2011-ben például 225 ezer forintért lehetett tanulni szemeszterenként, 2012-ben már 295 ezer forint lesz a féléves díj. A Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakán tavaly 208 ezer forint volt a költségtérítés, idén 216 ezer forint lesz.
Aki állami ösztöndíjas helyet szerez, annak is fizetnie kell?
Könnyen el lehet veszíteni az államilag finanszírozott helyet. Akik nem szereznek elég jó jegyeket az első tanévben, azokat automatikusan átsorolják a részösztöndíjas vagy önköltséges hallgatók közé. Az új szabályok szerint fizetni kell, ha csúszik a diploma megszerzése: ha valaki hároméves alapszakra jár, de négy és fél alatt sem jut el a záróvizsgáig, a képzés árának felét vagy negyedét vissza kell fizetnie.
Ha kevesebb a diplomás, kisebb a verseny az állásokért. Akkor miért tiltakoznak a diákok?
A középiskolásokat elsősorban az zavarja, hogy a kormány túl későn, a 2012-es felvételi jelentkezési határideje előtt másfél hónappal hozta nyilvánosságra a keretszámokat, így csak pár hetük van a döntésre. Annak sem örülnek, hogy 440-450 ponttal esélyük sincs bejutni a legnépszerűbb intézmények legtöbb diákot vonzó képzéseire, míg tavaly ennyi pont elég volt a sikeres felvételihez.
Meg akarja szüntetni a Corvinust a kormány?
Az új felsőoktatási törvény a Corvinust is az állami egyetemek közé sorolja, ennek ellenére az intézmény nincs könnyű helyzetben. A gazdasági képzések keretszámának csökkentése elsősorban az egykori Közgázt és a Budapesti Gazdasági Főiskolát érintette érzékenyen, ráadásul a Corvinustól január elsején elcsatolták a közigazgatási kart, amely a közszolgálati egyetemhez került.
Előbb-utóbb tényleg elfogynak majd a diákok a magyar egyetemekről?
Ettől aligha kell tartani, legalábbis egy-két éven belül biztosan nem. Bár Ausztriában, Írországban, Skóciában és Szlovéniában az EU-s állampolgárok számára tényleg ingyenes a felsőoktatás, a megélhetés kétszer-háromszor drágább, mint itthon, ráadásul az angolul vagy németül legfeljebb középszinten beszélő diákok ezután sem választanak majd maguknak külföldi egyetemet. Ha egy átlagos bécsi egyetemista féléves kiadásait összesítjük, nagyjából ugyanakkora összeg jön ki, mint amennyibe a legdrágább magyarországi önköltséges képzés kerül – körülbelül 900 ezer-egymillió forint. Így – anyagi szempontból – csak az orvosi és a művészeti képzésért érdemes a szomszédba költözni, bár az tény, hogy például a Bécsi Egyetem jobb eredményt ér el a nemzetközi felsőoktatási rangsorokon, mint a magyarországi intézmények.
Igaz-e, hogy „büntetést” kell fizetniük azoknak, akik külföldön vállalnak munkát?
Aki 2012-től állami ösztöndíjasként tanul valamelyik egyetemen vagy főiskolán, annak a végzést követő húsz évben legalább a képzési idő kétszereséig – vagyis hat, tíz vagy tizenkét évig – Magyarországon kell dolgoznia. Ha ezt nem teszi meg, vissza kell fizetnie a teljes állami támogatást, méghozzá kamatokkal együtt. Polónyi István oktatáskutató a hvg.hu-nak azt mondta, nem valószínű, hogy a külföldre költöző friss diplomások tényleg visszafizetik majd tanulmányaik költségét, az állam pedig aligha fog nemzetközi pereket indítani ellenük.
Cserébe a hallgatók garanciát kapnak arra, hogy lesz itthon állásuk?
Nem. Az oktatáskutatók szerint pontosan ez az új rendszer egyik gyenge pontja. Polónyi István szerint nem korrekt, hogy a felvételizőknek úgy kell aláírniuk a hallgatói szerződést, hogy egyáltalán nem biztos, el tudnak majd helyezkedni a diploma megszerzése után.
