Végtelen számú kérdéssel bombázhatja az interjúztató az álláskeresőt, ha múltbeli eredményeire, képességeire kíváncsi. Stresszhelyzetben azonban nem biztos, hogy jól reagál a pályázó: könnyen lehet, hogy idegességében egyszerűen semmi sem jut az eszébe, vagy ami még rosszabb, egy olyan történetbe kezd bele, mely egyáltalán nem vet jó fényt rá.

A munkaerő kiválasztásában az egyik legelterjedtebb módszer az úgynevezett viselkedés alapú interjútechnika. Lényege, hogy a múltbéli magatartás meghatározza a jövőbeli cselekedeteket, azaz ha valaki egyszer már helyesen kezelt, illetve oldott meg egy problémát, akkor valószínűleg a jövőben is képes lesz rá. Könnyen fel lehet tehát kelteni az interjúztató érdeklődését, ha például elmeséljük, hogyan sikerült jelentős összeget megspórolnunk korábbi munkaadónknak egy céges munkafolyamat korszerűsítésével.

A munkavállaló döntési stratégiáját is könnyen fel tudják térképezni a HR-esek e technika alkalmazásával. A kérdések arra irányulnak, hogy általában hogyan kezd hozzá a dolgozó feladatához, hogyan mérlegel, mérlegel-e egyáltalán, illetve miként reagál a hasonló helyzetekre. A kérdező eközben beszélgetőpartnerét arra igyekszik rávenni, hogy részletesen mondjon el egy-egy történetet, amely a munkaköri követelményekhez kapcsolódó képességeire világít rá.

A felkészülésben a legtöbbet az segít, ha az álláskereső az interjú előtt alaposan átgondolja elmúlt egy-két évét, kiemeli azokat az eseményeket, amelyek legjobban kidomborítják az erősségeit. Érdemes olyan szempontból is megvizsgálni a megpályázott állást, hogy milyen képességek, illetve készségek szükségesek a siker eléréséhez.

Minél alaposabban tanulmányozza a pályázó az álláshirdetés szövegét, tájékozódik a céges kultúráról, stb., annál nagyobb eséllyel tudja majd jól megválaszolni az interjún neki szegezett kérdéseket. Fontos a munkahelyi tapasztalat, a csapatmunkában való részvétel, az egyéni képességek, készségek, eredmények, illetve kudarcok számba vétele is. Lényeges továbbá, milyen személyes kapcsolatokat sikerült kialakítania a jelentkezőnek korábbi munkahelyein, milyen nehézségeket tudott önerőből leküzdeni, de ki lehet térni az iskolai eredményekre, diákszervezeti tagságokra, versenyeken elért helyezésekre is.

A sikersztorik mellett ugyanakkor érdemes olyan történeteket is felelevenítenie az álláskeresőnek, amelyek bár jól végződtek, egy-két hasznos következtetést, tanulságot is sikerült levonni belőlük.

Amit biztosan megkérdez az interjún a HR-es az álláskeresőtől:

- Meséljen el egy olyan esetről, amikor egy nehéz problémát kellett megoldania! Pontosan mit tett? Hogyan gondolkodott? Mi lett a végeredmény?

- Előfordult, hogy tanácsot kellett adnia valakinek? Kinek? Hogyan elemezte a problémát? Hogyan érvelt? Elfogadták a javaslatát?

- Olyan változásokhoz kellett igazodnia, amelyeket nem Ön indított el. Hogyan tudta mégis megvalósítani?

A legfontosabb viselkedés alapú interjúkérdések a jobline.hu-n, a Jobline Magazinban.