Hol dolgoznak majd az idős emberek?
Jelenlegi nyugdíjrendszerünk nem biztosít kellő rugalmasságot, pedig a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas nyugdíjba vonulási formák. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást a szolgálati időnek kellene meghatároznia, nem a korhatárnak, emellett az egészségi állapot és a munkaköri sajátosságok is számítanak. De hány éves korunkig vagyunk hadrafoghatóak?
Nincsenek könnyű helyzetben az uniós kormányok, ha a nyugdíjrendszer átalakításával a piaci és a munkavállalói érdekeknek is meg akarnak felelni, ezt bizonyították az elmúlt években a sorozatos tüntetések, sztrájkok. Franciaországban például több mint egymillió ember vonult utcára és szó szerint harcolt amiatt, hogy 60 évről 62-re emelik a korhatárt. Pedig a 62 év még nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyes országokban 67, 70 év is felmerült.
A demográfiai változások negatív hatásait azonban orvosolni kell, mert a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi szabályok maradnának, akkor 2030-ra már csak két aktív személy jutna egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal, 2060-ra pedig az előrejelzések szerint többségbe kerülnének a nyugdíjasok. Az OECD szerint nagy ütemben növekszik a várható élettartam, így 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ráadásul Európában egy összehangolt nyugdíjkorhatár-emelés is tervben van.
A cikk folytatását a HR Portalon olvashatja.
