Annette Schavan a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva elmondta: gondoskodni fog arról, hogy felgyorsuljon a külföldről érkező munkavállalók szakképesítésének elismerése. Ezáltal akár 300 ezer jól képzett munkaerőhöz juthat Németország, elsősorban a műszaki és természettudományok, valamint a gyógyászat terén.

A miniszter terve értelmében, amelyet még az idei év vége előtt törvénybe foglalhat a parlament, a külföldön szerzett szakképesítést igazoló okmányt (diplomát, mesterlevelet, stb.) legkésőbb három hónapon belül el kell bírálnia az arra illetékes kamarának, illetve hatóságnak.

A jelenlegi gyakorlatban a bizonyítványok elismerése gyakran éveket vesz igénybe, miáltal iráni mérnökök vagy orosz orvosnők ezen idő alatt csak taxisofőrként vagy takarítónőként tudnak elhelyezkedni. A Der Spiegel egy tavalyi riportjában pedig arról számolt be, hogy a volgai németek körében "visszavándorlási" folyamat indult meg: a Szovjetunió felbomlása után német földre érkezett egykori orosz állampolgárok tömegesen települnek vissza az "óhazába". Döntésük oka leggyakrabban az, hogy a német hatóságok nem ismerik el szovjet egyetemeken, főiskolákon szerzett képesítésüket, így nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni.

A német kereskedelmi és iparkamara becslése szerint jelenleg mintegy 400 ezer szakképzett munkaerő hiányzik a német gazdaságból. Ez a hiány évente 1 százalékkal csökkenti a gazdasági növekedés lehetséges ütemét. A gazdasági tárca vezetője a ZDF televízióban hétfőn reggel szót emelt azért, hogy a kormány kapcsolja össze a szakképzett külföldi munkaerő importját az utóbbi években kivándorolt németek visszacsábításával. Az utóbbi jelenségért Rainer Brüderle az alacsony németországi béreket és a túlzott bürokráciát okolta.

A sajtóban közölt statisztikai adatok szerint elsősorban orvosok hagyják el jelentős számban Németországot. A kivándorlás fő haszonélvezői a skandináv államok és Svájc, ahol az emigránsok akár a kétszeresét is megkeresik a hazai fizetésüknek.

A gazdasági miniszter a ZDF-ben ismét lándzsát tört egy kanadai mintát követő pontrendszer németországi bevezetése mellett; ez szakképesítés, nyelvismeret, életkor, beilleszkedési és alkalmazkodási hajlandóság szerint válogat a bevándorolni szándékozó külföldiek között. A bajor miniszterelnök ismételten hangoztatott követelését, miszerint Berlinnek le kell állítania az "idegen kultúrkörökből" érkező bevándorlást, Brüderle hangulatkeltésnek minősítette.