2010. szeptember. 27. 15:40 MTI Utolsó frissítés: 2010. szeptember. 27. 15:33 Karrier

Mi alapján döntötték el a cégvezetők, hogy kit rúgnak ki?

A magyarországi nagyvállalatok 68 százaléka kizárólag üzleti szempontokat vett figyelembe a válság miatt feleslegessé vált munkavállalói elbocsátásakor, míg 32 százalék egyéb, például szociális szempontokat is mérlegelt a csoportos létszámleépítésnél - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.

A GKI több mint száz, 500-nál több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatot kérdezett meg az idén a munkavállalókról való gondoskodás gyakorlatáról, a válaszadó cégek összesen 76.292 embert foglalkoztattak. Az adatbázisból kiszűrték az állami cégeket, a leányvállalatokat, illetve azokat a vállalatokat is, amelyek ágazati szempontból biztosan nem terveztek csoportos elbocsátást. 

A mérlegelt üzleti szempontok között a legfontosabbak az adott pozíció szükségessége, az egyéni teljesítmény és hatékonyság, valamint a munkaviszony megszüntetésének teljes költsége - például az elveszített betaníttatási költség, a végkielégítés mértéke - voltak - mondta Bank Dénes, a GKI kutatásvezetője. Ezek alapján a cégek jellemzően a határozott idejű, rövid távú munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat  bocsátották el, miközben a vállalatok a rugalmasság miatt egyre inkább épp ezt a foglalkoztatási formát preferálják.

Jellemző volt, hogy a cégek leépítéskor inkább azok közül választottak, akik közel voltak a nyugdíjkorhatárhoz, és a vállalatok többsége ezt a kiválasztási gyakorlatot egyben a szociális szempontok érvényesülésének tekintette, nem számolva azzal, hogy e korcsoport újraelhelyezkedési esélyei az átlagosnál lényegesen rosszabbak - tette hozzá Bank Dénes.

Azoknál a cégeknél, ahol az elbocsátások során nemcsak az üzleti szempontokat vették figyelembe, ott a vállalatok általában más területeken is törekedtek a társadalmi felelősségvállalásra. Ezek a cégek leépítéskor a teljesítmény mellett a családi körülményeket, az újraelhelyezkedés esélyeit, az eltartott gyermekek számát, és a család szociális körülményeit  is mérlegelték. 

A GKI felméréséből kiderül az is, hogy a válaszadó vállalatok közel fele rendelkezett információval arról, hogy elbocsátott dolgozói el tudtak-e helyezkedni, 38 százaléka pedig valamilyen formában segítette is egykori munkavállalóit. A cégek elsősorban a helyi munkaügyi központ, valamint a környékbeli cégek bevonásával próbáltak munkahelyet keresni, de voltak olyanok is, akik fejvadászokkal, munkaerő-közvetítőkkel konzultáltak.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legutóbbi adatai szerint 2010 első nyolc hónapjában 170, összesen 6854 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központok kirendeltségeihez, míg az előző év azonos időszakában ennél jóval több, 488 bejelentés érkezett, több mint 30 ezer munkavállalót érintve. Tavaly összesen 693 bejelentés érkezett, 39 ezer főt érintően. 
   

Itthon Bábel Vilmos 2024. november. 28. 17:21

A Tiszának rengeteg pénzre van szüksége

Magyar Péteréknek milliárdok kellenének a 2026-os kampányra, ha tartani akarják a lépést riválisaikkal. A szükséges pénzt csak adományokból tudják összeszedni, az államtól nem fognak kapni. A magyar elit nagy része az államtól függ, és nem fog oldalt váltani, ha nem biztosak abban, hogy nemsokára másnál lesz a kasszakulcs. Magyarék feladata: jó befektetésnek kell látszani. Szombaton jön ki a párt friss átláthatósági jelentése, és kiderül, hogy az elmúlt hónapokban ez mennyire sikerült nekik.