„Humánmenedzsment szakirányt választottam, kétéves képzést. Van már egy főiskolai diplomám, de azzal nem megyek semmire”- meséli a 25 éves Anikó, aki az egyik vidéki egyetemen tanul tovább. Mint mondja, neki mindegy, hogy a munkáltatók körében milyen az intézmény híre, a lényeg, hogy leendő főnökének fel tudja mutatni az egyetemi végzettséget igazoló papírt.

Idén 140 ezren szeretnének bejutni valamely felsőoktatási intézménybe, 13 ezerrel többen, mint tavaly – derül ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) összegzéséből. Közülük 93 ezren alapképzésre, majdnem 11 ezren pedig osztatlan, egységes képzésre jelentkeztek első helyen. A mesterképzést választók száma megközelíti a 25 ezret. Idén is többszörös a túljelentkezés - 118 ezren pályáznak - az államilag finanszírozott helyekre, ám szeptemberben csak 56 ezer diák kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ilyen formában.

Stiller Ákos

A jelentkezők körében idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb, összesen 26 852-en szeretnének bekerülni: több mint 15 ezren első helyen jelölték meg az intézmény valamely karát. A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem fej-fej mellett a második, illetve a harmadik helyen áll: előbbibe 19 200-en, utóbbiba 19 035-en szeretnének felvételt nyerni. Ezt követi a Pécsi Tudományegyetem – a negyedik helyen, csakúgy, mint tavaly  -,  ahova 17 307-en vágynak. A Budapesti Gazdasági Főiskolára 14 817 jelentkezési lap érkezett, míg a gödöllői Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem több mint 13 500 továbbtanulni vágyót vonz. (Az egykori „Közgáz” az első helyes jelentkezéseket tekintve idén is az ötödik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a diákok körében). Nyolcadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahova több mint 12 ezren pályáznak. Ezt követi a Nyugat-magyarországi Egyetem 9528, és a Miskolci Egyetem 8356 jelentkezővel.

Tavalyhoz képest némiképp módosult a kép, 2010-ben kevesebben érdeklődtek a bölcsészettudományok és a gazdasági képzések iránt, de nagyobb az igény a pedagógusképzésre – nyilatkozta korábban Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. A hivatal hvg.hu-hoz eljuttatott statisztikájából kiderül, hogy legtöbben továbbra is gazdaságtudományi területen szeretnének érvényesülni - még akkor is, ha számuk tavalyhoz képest csökkent -, az e területen államilag finanszírozott, nappali tagozatos alapképzésekre közel 57 ezren jelentkeztek. Népszerű a műszaki pálya is: több mint 37 ezer diák szeretne bejutni államilag finanszírozott, nappalis alapképzésre. A bölcsészettudományok – a már említett formában - több mint 29 ezer fiatalt érdekelnek, míg a társadalomtudományok iránt 22 ezren érdeklődnek. Ezt követi az informatika, a természettudományos pálya, az agrárágazat, a jogi, az orvosi, egészségügyi pálya, a pedagógusképzés, a sporttudományi képzés, majd a művészeti, művészetközvetítési, és a nemzetvédelmi és katonai terület. Utóbbinál az államis, nappali tagozatos, alapképzést kínáló helyekre csak 1005-en pályáznak.

A pályaválasztásnál fontos szempont, hogy a diploma kézhezvétele után hol és milyen fizetéssel tud elhelyezkedni a friss munkaerő. A Merces legfrissebb, témában végzett felméréséből kiderül, hogy a diplomás pályakezdők közül a telekommunikáció és a szállítmányozás területén érvényesülők keresnek a  legjobban, átlagosan bruttó 313 forintot visznek haza havonta, míg a pénzügyi területen elhelyezkedő friss diplomások átlagosan havi 299 ezer forintra számíthatnak. Az állami és közigazgatási szektorban átlagosan bruttó 199 ezer forinttal számolhatnak. Pozíciókat tekintve a friss diplomás IT-tanácsadóknak és a pénzügyi kockázatmenedzsereknek áll a zászló, ők több mint 340 ezer forintot vihetnek haza havonta (átlagosan), míg a pályakezdő gépészmérnökök 255 ezer, a gyógyszerészek pedig 256 ezer forintot. A tudományos pályát választók viszont már csak átlagosan havi bruttó 175 ezer forintra számíthatnak.

„Azért jelentkeztem a Corvinusra, mert annak idején a bátyám és az édesapám is a Közgázra járt. Ez nálunk hagyomány. Szinte előírás, ahogy az is, hogy a diploma megszerzése után be kell szállnom a családi üzletbe” – meséli a 18 éves Balázs, miért szeretne bejutni az egyik legnívósabb hazai egyetemre. Elismeri, hogy a helyzete kivételes, de hangsúlyozza: noha már most biztos állása van, nincs könnyebb dolga, mint leendő pályatársainak. „Nagyok az elvárások, a családi üzlet több kötöttséggel jár, mintha egy hazai vagy külföldi cégnél vállalnék munkát” – teszi hozzá. Ugyanakkor tudja, hogy jól jár, hiszen már a tanulmányai alatt tapasztalatokat szerezhet, ellesheti, hogyan működik édesapja építőipari vállalkozása. Ez pedig a diploma megszerzése után jókora előnyhöz – és szakmai tapasztalathoz - juttatja.

Végel Dániel

„Továbbra is keresettek a komoly egyetemeken, például az ELTÉ-n, a BME-n vagy a Corvinuson végzett pályakezdők - akik az elméleti ismereteket biztosan elsajátítják -, míg vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a munkáltatók körében máig népszerűtlenek” - mondja Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) képzési szakértője. Ugyanakkor a nívós intézményekben végzett pályakezdőket is alaposan szűrik a munkaadók - hangsúlyozza -, az álláskeresők mezőnye ugyanis felhígult. A diploma minősége egy ideje már nem jelent garanciát arra, hogy valóban rátermett, idegen nyelvet is beszélő, szakmájában járatos és tapasztalt munkaerőt kapnak a cégek. Még az úgynevezett elitegyetemek (nemrégiben öt-öt intézmény kapott kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címet) is ontják magukból a gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező pályakezdőket, akik alapvető készségek híján - megfelelő kommunikációs készség, csapatmunkára való hajlandóság, stb.) gyakran már az első állásinterjún elhasalnak. Nem véletlen, hogy a munkaadók egy része elégedetlen a friss diplomás felhozatallal. 

Az üzleti szolgáltató szektorban a munkáltatók egy része nem várja el a felsőfokú végzettséget, mert úgy véli, elég, ha megvannak az alapvető kompetenciák, készségek, az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai tudás a betanítási időszak alatt, a vállalati tréningek során elsajátítható - vázol egy, egyelőre szűk körben kibontakozó trendet Galambosi András, az SZTMK ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a diploma „belépő”, lehetőség egy jó állás megszerzéséhez, ám önmagában nem elég. Hogy erről a munkáltatók is így vélekednek, arra jó példa az a 2009 elején készült felmérés, amellyel az alapítvány a pályakezdők munkára való alkalmasságát vizsgálta a foglalkoztatók elvárásai és tapasztalatai alapján. A legfontosabb szempontok, amelyeknek a friss diplomások többsége nem felelt meg, a következők: problémamegoldó képesség, kommunikációs készség, munkafegyelem, csapatmunkára és önálló munkára való képesség, IT-ismeretek, idegennyelv tudás. Ez utóbbi a legkritikusabb kérdés. Nem véletlen, hogy a felsőoktatási intézmények annyi át nem vett diplomát őriznek. Galambosi András szerint semmit sem ér az érettségi előtt megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány, ha az egyetemi évek alatt leépül a szókincs, és a munkavállaló megnémul, amikor élesben (telefonon vagy egy tárgyaláson) kell számot adnia nyelvtudásáról.