Halál a munkahelyen: kik vannak veszélyben?
Tavaly 99 ember vesztette életét munkahelyi balesetben. Noha az áldozatok száma kevesebb, mint egy évvel korábban, és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által nyilvántartásba vett munkahelyi balesetek száma is „csak” 18 454 volt, négyezerrel kevesebb, mint 2008-ban, a statisztika még mindig elgondolkodtató. Április 28. a munkahelyi balesetek gyásznapja.
„Betemetett egy csatornázáson dolgozó munkást a ráomló föld” - írták a lapok április 19-én, hírt adva egy halálos balesetről. A Debrecenben dolgozó férfi életéért hiába küzdöttek, mire a tűzoltók kiszabadították a 2,5 méter mély gödörből, már késő volt. Április 25-én a Mol csepeli üzemanyag-tároló telepén felrobbant egy ötezer köbméteres üzemanyagtartály. A tűzben egy munkás életét vesztette, mire a tűzoltók bejutottak a tartályba, teste a felismerhetetlenségig összeégett.
Az OMMF 2009-re vonatkozó adatai szerint - melyek a nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyveken alapulnak – tavaly összesen 18 454 eset történt, ebből 12 227 alkalommal férfi volt az elszenvedő. Egy évvel korábban több mint 22 ezer hasonló balesetet regisztráltak, míg 2007-ben közel 21 ezret. Tavaly 99-en - közülük hét nő - halt bele munkavégzés közben szerzett sérüléseibe, míg egy évvel korábban 116-an. Ami azt jelenti, hogy a halállal végződő eseteket tekintve - arányaiban - nagyjából ugyanott tartunk, mint két vagy akár három éve. Mi lehet ennek az oka? Az egyik lehetséges magyarázat - és a leggyakoribb ok -, hogy a foglalkoztató nem tesz eleget a Munka Törvénykönyve által előírt munkavédelmi kötelezettségeinek. Például nem biztosít védőfelszerelést (védőruha, állvány stb.), vagy a dolgozó egészségére káros, esetleg veszélyes környezetben tevékenykedik. A másik tényező az emberi figyelmetlenség vagy a dolgozó/ munkaadó rossz döntése egy adott helyzetben.
Munkahelyi balesetek kapcsán tavaly 2512 felügyelői intézkedésre került sor. Szabálysértésért összesen 2 610 000 forintot szabott ki az OMMF, munkavédelmi bírsághatározat 116 esetben született, ezekért összesen 116 450 000 forintnyi bírságot róttak ki a foglalkoztatókra. A munkavédelmi ellenőrzések összességében három fő szempont szerint zajlanak: megvizsgálják a személyi feltételeket - ide tartozik az dolgozó egészségi alkalmassága vagy az, hogy átesett-e munkavédelmi oktatáson. A tárgyi feltételek számbavételekor megnézik, hogy megfelelnek-e az eszözök, amelyekkel a dolgozó tevékenykedik, valamint biztosít-e a foglalkoztató egyéni védőeszközöket (amennyiben ez szükséges). A szervezési feltételek vizsgálatakor többek között azt is figyelik, hogy a foglalkoztató elvégezte-e a szükséges biztonsági vizsgálatokat - tájékoztatott Gedeon András, az OMMF szóvivője.
A legtöbb munkahelyi baleset tavaly a 26-34 és a 35-44 éves korosztály körében történt (körülbelül 4800), ezután következtek a 45-54 év közötti sérültek (4276), majd a 18-24 évesek (2145). A diákokat (17 éves korig) és a 65 évnél idősebbeket érte a legkevesebb baleset, igaz, ők kisebb létszámban vannak jelen az álláspiacon. Az ötszáznál több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál történt a legtöbb baleset tavaly, több mint 7 ezer esetet regisztráltak, majd az 50-499 főt foglalkoztató közepes vállalkozások következtek, amelyeknél több mint 5400 sérüléssel járó incidens történt, míg a 10-49 főt alkalmazó kisvállalkozásoknál egy év alatt összesen 3029.
„A balesetet szenvedett dolgozó orvosi vizsgálata még könnyebb sérülés (kisebb égés vagy vágás) esetén is fontos, már csak azért is, hogy a kiderüljön, a továbbiakban nem jelent-e veszélyt magára vagy kollégáira” - mondta Gedeon András. A munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie még a legapróbb balesetet is. Ha súlyos esetről van szó, a bejelentés mellett - az adatokat el kell juttatni az OMMF-hez - a történtek kivizsgálásával munkavédelmi szakembert kell megbízni. Ez azért is szükséges, hogy a körülmények feltérképezésével, a tények rögzítésével később elkerülhetőek legyenek az esetleges viták - például, ha a dolgozó kártérítési igénnyel lép fel. Halálos munkabaleset esetén, vagy ha a sérülés következtében három napnál tovább munkaképtelen az illető, a foglalkoztatónak fel kell vetnie a kártérítés lehetőségét (a sérültnek vagy a balesetben elhunyt közvetlen hozzátartozójának).
A munkabalesetek kivizsgálása sokszor nehézségekbe ütközik. „A szokottnál is nagyobb kihívást jelent, ha a helyszínt a felügyelők kiérkezésig megváltoztatják (véletlenül vagy szándékosan eltüntetik a baleset körülményeire utaló jeleket, nyomokat), vagy ha az alkalmazott szervezeti hovatartozása bizonytalan, egyidejűleg több munkáltatóhoz tartozik” - tudtuk meg a szóvivőtől. Hogy olykor milyen veszélyeket rejt a baleset helyszínének megközelítése, arra Gedeon András a Mol-telepen történt robbanást hozta fel példaként. „A sérült tartály belsejét egyáltalán nem volt szabad megközelítenünk, így az elsődleges vizsgálatokat a tűzoltók által készített fotók és a tartály belsejéből kihozott eszközök, maradványok alapján kellett megközelíteni” - magyarázta.
Melyek a legveszélyesebb területek?
A legtöbb baleset tavaly a feldolgozóiparban történt (3278), ezt követte a gépipar (3066), a kereskedelem (2431), a szállítás, raktározás (2245), az oktatás, igazgatás (1654), és meglepő, de csak ezután következett az építőipar (1093). Legkevesbé veszélyes ágazat - a sérültek számát tekintve - a bányászat (mindössze tíz esetről számoltak be tavaly), illetve a pénzügy (146 eset).
Baleseti táppénz: mikor, kinek?
| Gyásznap |
A hivatalos megfogalmazás szerint akkor beszélünk munkabalesetről, ha munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben sérül meg valaki, függetlenül attól, hogy ez mikor (éjszaka vagy nappal) és hol történik, illetve ebben mekkora szerepe van a dolgozónak.
Kanada 1989-ben fogadta el az április 28-i gyásznapról szóló törvényt.1996-ban az ENSZ is nemzetközi gyásznapnak nyilvánította e napot, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) pedig 2003 óta a munkavédelem napjaként is számontartja. |
Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár - legfeljebb egy évig -, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné - olvasható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatójában. A baleseti táppénz mértéke az úti baleset kivételével a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100 százalékával azonos, a 2009. december 31-ét követően bekövetkező úti baleset esetén annak 90 százalékával - írja az OEP.
Ha a munkavállaló hibájából következett be a baleset, és biztosítva van, a sérült akkor is jogosult az ellátásra (orvosi ellátás, magasabb gyógyszer/gyógyászati segédeszköz/gyógyászati ellátás ártámogatás) és a baleseti táppénzre. Baleseti ellátás azonban nem jár annak, aki szándékosan okozott magának sérülést, verekedett munkahelyén, esetleg ittasan sérült meg, vagy olyan, a munkaköréhez nem tartozó tevékenységet végzett, amelyet főnöke nem engedélyezett korábban. Külön kategóriába tartozik a munkába menet, illetve az onnan hazatérő dolgozót ért sérülés (úti üzemi baleset).
