A NASA-nál dolgozókat aggodalommal tölti el, hogy azután, hogy Barack Obama elnök pénzügyi nehézségekre hivatkozva lemondta a Constellation-programot, valamint amiatt, hogy az idén befejeződik az amerikai űrrepülőgépek üzemeltetése, rengetegen veszíthetik el állásukat.

A Constellation-programot még George Bush elnök hirdette meg 2004-ben. Céljául azt tűzték ki, hogy amerikai űrhajósok 2020 tájékán visszatérjenek a Holdra. A mostani Discovery-küldetést követően még háromszor indítanak űrsiklót az idén a Nemzetközi Űrállomásra, és ezt követően az űrrepülőgép-flotta megmaradt három egysége "nyugdíjba vonul". Ezt követően - bizonytalan ideig - kizárólag a hatvanas években kifejlesztett, majd többször is korszerűsített orosz Szojuz űrhajókkal lehet embereket eljuttatni a Föld körül hozzávetőleg 350 kilométeres magasságban keringő űrbázisra.

Bolden, aki a NASA első afro-amerikai főigazgatója, és elődeitől abban is különbözik, hogy maga is gyakorló űrhajós volt, azzal igyekezett nyugtatgatni beosztottait, hogy olyan űrprogramokat igyekeznek megtervezni, amelyekre a kormányzat hajlandó pénzt áldozni. Új űrtechnológiai terveket dolgoznak majd ki - mondta a főigazgató.

Az amerikai űripar jövőjéről a NASA illetékesei rövidesen tisztább képet kaphatnak. A jövő héten ugyanis a floridai Kennedy Űrközpontba várják Obama elnököt, aki várhatóan kifejti elképzeléseit az űripar fejlesztéséről, amelybe valószínűleg a washingtoni kormányzat a magánszektort is igyekszik majd bevonni.