A szervezet közleményében kifejtette: a jelenleg hatályos "rezidensrendelet" ellehetetleníti a hazai szakorvosképzést és ezen keresztül az egészségügyi intézmények működését. Mint írták, kiemelkedő fontosságúnak tartják, hogy a magyar orvosképzés és orvoslás világviszonylatban is elismerten magas színvonalát a ma ínséges viszonyai között is megőrizhesse.

A minőségi orvosképzés mellett azonban szükség van azon törekvésekre is, melyek a pályakezdő orvosok számára nyújtanak segítséget abban, hogy szakmailag fejlődhessenek, és hosszú távon is perspektívát lássanak abban, hogy megszerzett tudásukkal hazájukat, honfitársaikat szolgálják. Kedden a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is követelte, hogy a szaktárca vonja vissza a rezidensképzésről szóló új rendeletet, illetve a kormányzat teremtsen anyagilag olyan helyzetet, amelyben a kórházak érdekeltek és képesek legyenek alkalmazni a szakorvosképzésben résztvevőket. A kamara egyben szolidaritását fejezte ki a Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezésével, amelynek értelmében az orvostanhallgatók olyan jognyilatkozatot írnak alá, amelyben önként lemondanak a hazai szakorvosjelölti képzésben való részvételről, ha a kormány nem változtatja meg azt a szabályt, amely a fiatalokat kilenc évig egyetlen kórházhoz láncolja.

A Magyar Nemzet keddi számában Papp Magor, a szövetség elnöke azt nyilatkozta: arra számít, hogy két hét alatt a hétszáz hazai hatodéves hallgató legalább kétharmada aláírja a nyilatkozatot.

Székely Tamás szerint rezidensek tiltakozása ellenére sem függesztik fel a szóban forgó rendeletet, amelyet korábban a Magyar Kórházszövetség is jónak talált, ahhoz észrevételt nem tett. Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház főigazgatója, volt tárcavezető a lapnak azt mondta, hogy olyan pályázatot nyújtottak be a rezidensi álláshelyekre, amelyben jelezték: ha a jogszabály finanszírozásra vonatkozó része nem változik, akkor az idén egyetlen rezidenst sem fogadnak. Az új rendelet értelmében a képzés elejétől minden költséget a kórháznak kellene állnia - olvasható a lapban.

Székely Tamás utalt arra, hogy a jogszabályt megtárgyalták minden érintettel. Mint közölte, "szó sincs röghöz kötésről", a cél az, hogy azok, akik közpénzből szakvizsgát tettek, legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyi időre a szakvizsga megszerzéséhez szükség volt. Ez - véleménye szerint - nemzeti érdek is. Székely Tamás hozzátette, hogy a hiányszakmákra jelentkező rezidensek 50 százalékos bérkiegészítést kapnak, ami most 383 állást jelent, a meghirdetett állások 40 százalékát.