Nettó 124 ezer forintot keresett tavaly az átlagmagyar
A bruttó átlagkeresetek 2009-ben 0,5-kal, a nettó fizetések 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009-ben 0,5-kal, a nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett) 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,2 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,3 százalékkal csökkent a reálkereset az előző évihez viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–decemberben átlagosan 2 millió 661 ezer volt.
2009. január–decemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 822 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6 százalékkal nőtt a létszám, enélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,7 százalékkal csökkent a létszám.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 200 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző évit. Ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,9 százalékkal maradtak el az előző évitől. A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az ingatlanügyletek (4,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset éves szinten átlagosan 3,4 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,3 százalékkal maradt el. A versenyszféra keresetalakulásában az is szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 forint) volt. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset így átlagosan 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,5 százalékos csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3 százalékos csökkenésnek felelt meg.
A 212 700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal nőtt az előző év január-decemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százaléknak felelt meg.