Munkahelyén ünnepelte századik születésnapját
Astrid Thoenig szokásához híven a héten is minden nap munkába ment, irodai asztalánál azonban elmosolyodott, amikor sorra nyitotta ki az egyforma borítékokat, amelyben ugyanaz az üdvözlet állt: "boldog századik születésnapot".
Thoenig egy biztosításokkal foglalkozó vállalatnál több mint 30 éve kezeli a telefonhívásokat, rendezi a számlákat, a fizetési papírokat és a különböző hivatalos iratokat. A csütörtöki munkáját azonban megzavarta a virágcsokrokkal, csokoládéba mártott eperrel és üdvözlőlapokkal érkező futárok hada, holott szerinte ez a nap sem volt különb a többinél. "Nem érzem magam öregnek, és nem is vagyok öreg" - magyarázta az 1909. szeptember 24-én Bloomfieldben született hölgy.
Thoenig családjában nem ritka a hosszú élet, bár az 1918-19-es spanyolnáthának nevezett influenzajárvány tíz éves nővérét és édesapját is elvitte, azonban a család életben maradt tagjai közül édesanyja 101 évesen, másik testvére pedig 95 évesen hunyt el.
Néhány évvel ezelőtt a tudósok is megkeresték őt és vérmintát vettek tőle, mint a világ legpusztítóbb járványának egyik utolsó túlélőjétől. A svéd bevándorlók gyermekeként született hölgy a hosszú élete titkát erős testalkatában, a csodálatos családjában, valamint abban látja, hogy még most is dolgozni jár és ezzel az elméjét is formában tartja.