Mennyit ér egy jó szakma?
A felsőoktatás ontja a piacképtelen diplomával, elavult tudással rendelkezők tömegét, akikre a pálya vagy az ország elhagyása vár. A fiatalok fejében ott zeng az életen át tartó tanulás eszméje, amit sokszor félreértelmeznek. Az egész életen át tartó tanulás ugyanis nem azonos a formális képzésben eltöltött egyre hosszabb idővel, sem az OKJ bizonyítványok vagy diplomák halmozásával.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) is megerősítette, hogy mintegy 12 százalékkal nőtt a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma 2009 első félévének átlagában, akik között vannak szép számmal diplomások is. Ahogy a Magyarországon 2006-ban útjára indított Bologna rendszerű felsőoktatási átállás pontosan azt kell, hogy megértesse a fiatalokkal és munkaadókkal egyaránt, hogy a tömeges felsőoktatás világában az alapfokú diploma nem több az érettséginél. Így munkaerő-piaci hasznosíthatóságában sem érdemes ennél többet számon kérni - szögezi le Borbély-Pecze Tibor Bors, a Foglalkozási és Szociális Hivatal képzési igazgatóságának munkatársa.
A felnőttképzési és felsőoktatási intézményekben végzettek elhelyezkedése nehézkes, miközben egy hiányszakmát űző mesterember munkája aranyat ér. Azonban a szakmák népszerűsítésére tett erőfeszítéseket kevés siker kíséri - állítják a szakemberek. A szaktárca cáfol.
Kommunikációs zavar a társadalomban
Társadalmi kommunikációs zavart jelez az egyidejű munkanélküliség és munkaerőhiány tömeges jelensége Juhász Ágnes, Juhász Judit és Borbély-Pecze Tibor Bors szerint is. A kutatók friss tanulmányukban a magyar gazdaságban és társadalomban egyszerre jelen levő munkanélküliség és a munkaerőhiány problematikáját vizsgálták. A tanulmány aktualitását az adja, hogy megtörtént a szakképzés szerkezetének átalakítása, és jelentős források állnak majd rendelkezésre a felnőttképzésre, humánerőforrás-fejlesztésre is. A kutatók leszögezik: a kommunikációs technikák diverzifikálására lenne szükség.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.