A váratlan, látszólag helyzethez - állásinterjúhoz - nem illő kérdésekre nincs előre begyakorolt válasz, ezért szeretik a felvételiztetők. Ezek lényege, hogy a jelölt nem számít rájuk, így a válaszokon kívül reakciója, viselkedése is árulkodó. Az állásinterjú szempontjából értelmetlennek tűnő kérdések hátterében azonban határozott cél rejlik. Kiderül, hogyan reagálsz, ha valami váratlan történik, hogy tudsz-e azonnal kapcsolni, váltani, vagyis tudod-e kezelni a helyzetet, akkor is, ha éppen nem te uralod. Arra is fény derül, mindezt milyen gyorsan teszed, és hogyan keveredsz ki ezekből a helyzetekből (logikusan, elegánsan, határozottan, kapkodva vagy bizonytalankodva). Egyre több cégnél tesztelik így a jelölteket, a sablonkérdések mellett néhány váratlan kérdés is fölmerül: a tökéletes önéletrajz, a jó megjelenés, a jó beszédkészség, a felkészültség sok vállalatnál már nem elég. A váratlan kérdések másik célt is szolgálnak: megtörik a rutint, kizökkentik a gyakorlott interjúzót és kiderül, valójában milyen a személyisége, melyek a gyengeségei és miben erős.  

Mi akartál lenni nyolcéves korodban?
Mit mondanál a hűtőnek, ha beszélni tudna?
Milyen növény, állat lennél?

Ezekkel a kérdésekkel a jelölt személyiségét lehet feltérképezni, múltbeli célkitűzéseiről, elképzeléseiről, személyiségfejlődéséről, ambícióiról, eddig elért sikereiről, motivációjáról kapnak információt a felvételiztetők. Persze csak akkor, ha a jelentkező őszintén válaszol. A „régen volt, nem emlékszem”, „nem tudom, erre mit mondjak”- típusú válaszokat felejtsd el, ha az alábbi kérdések valamelyikével találkozol. Minden kisfiú és kislány átmegy a tűzoltó-katona vagy királylány-énekeső korszakon, az interjúztató azonban nem erre kíváncsi. Ha emlékszel, mi akartál lenni felnőttkorodban, mondd el, és tedd hozzá azt is, hogyan vélekedett erről környezeted,  mire emlékszel, indokold meg azt is, miért választottad volna gyerekfejjel az adott szakmát, mit éreztél, gondoltál. Ha már nem emlékszel erre az időszakra, kompenzáld egy másik példával, mesélhetsz iskoláskori  vagy gimnáziumi „szakmai terveidről” (mi foglalkoztatott tanulmányaid megkezdésekor).

A milyen, állat, növény, gabona, autó lennél - típusú kérdés lényege nem az, hogy fény derüljön a jelölt kedvenc tárgyaira, élőlényeire, sokkal inkább az, hogy személyiségjegyeiről meséljen, az értékekről, amelyeket szem előtt tart, képvisel. A kutya például hűséges (jelezheti a jelölt lojalitását), a macska szeszélyes, a saját feje után megy (arra utalhat, hogy a jelentkező szeret önállóan dönteni és nem csapatjátékos), míg a delfin okos, találékony, fantáziadús (kreatív területen dolgozóknál ezek a tulajdonságok nélkülözhetetlenek). Egy megbízható, kényelmes, áramvonalas autó is sokat elárul a jelöltről, aki a minőséget, megbízhatóságot tartja szem előtt, ugyanakkor halad a korral, fejlődőképes és ad a megjelenésére is. Ha valaki feltűnő színű és formájú, divatos, ám kényelmetlen luxusautót nevez meg, arról árulkodik, hogy a külcsín fontosabb számára a belső értékeknél és szívesebben követi az aktuális divatot, vagy választ kirívó, esetleg extrém megoldást.

Ha tűz ütne ki a házában, mi lenne az a két dolog, amit kimentenél?
Ha két tárgyat vihetnél magaddal egy lakatlan szigetre, mi lenne az?

Az ehhez hasonló, praktikus kérdések arra irányulnak, hogy kiderüljön, a jelölt milyen szempontok szerint súlyozza a dolgokat, a lényegre koncentrál-e, a túlélésre összpontosít vagy a kényelemre. Az életben maradás mellett fontos az is, hogy a jelentkező szem előtt tartsa a vállalat érdekeit. A komputer kimentése plusz pontot jelenthet azoknál, akik nap mint nap számítógéppel dolgoznak, vagyis munkájukhoz nélkülözhetetlen. A praktikus válaszok azonban - mint a kés vagy a víz - az élteben maradás és a boldogulás kulcsa. „A kutyusomat, hogy szegény ne legyen egyedül”, a „kocsimat, hogy legyen mivel közlekednem”- jellegű válaszokat érdemes mellőzni, ha a fenti kérdések valamelyikét kapod, mert ugyan arról árulkodik, hogy ragaszkodsz kedvencedhez, ez azonban nem lehet elsődleges szempont, ha például egy nagyvállalatnál akarsz elhelyezkedni.